Szabadság kiadása nyáron: mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló?
A nyári időszakban sokan szeretnének szabadságra menni, a munkáltatók és a munkavállalók számára pedig egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a szabadság kiadásának törvényi szabályaival. A Munka törvénykönyve öt területen ad egyértelmű útmutatást. 1. Mindig a munkáltató adja ki A szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Ez egyrészt jogosultságot jelent, másrészt kötelezettséget …
Proactive Business Zrt.
A nyári időszakban sokan szeretnének szabadságra menni, a munkáltatók és a munkavállalók számára pedig egyaránt fontos, hogy tisztában legyenek a szabadság kiadásának törvényi szabályaival. A Munka törvénykönyve öt területen ad egyértelmű útmutatást.
1. Mindig a munkáltató adja ki
A szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Ez egyrészt jogosultságot jelent, másrészt kötelezettséget is: a munkáltató köteles a szabadságot kiadni, és a munkavállaló érdekeit méltányosan figyelembe venni. A kiadás elutasítása nem okozhat a munkavállaló számára aránytalan sérelmet.
Évente hét munkanapnyi szabadságot a munkáltató köteles a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni, legfeljebb két részletben. Az apasági szabadság és a szülői szabadság szintén a munkavállaló kérése szerinti időpontban adandó ki.
2. Bármikorra nem lehet kiadni
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A munkavállaló rövidebb határidőhöz is hozzájárulhat, de csak önkéntes alapon. A 15 napos határidő a munkavállalóra is vonatkozik: ő is előzetesen köteles jelezni a szabadságra irányuló szándékát. Betegszabadság és szabadság egyidejűleg nem állhat fenn: ha a munkavállaló keresőképtelen, betegszabadságot kell kiadni, nem szabadságot.
3. A kiadás módja is meghatározott
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként legalább egyszer, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha ettől el kívánnak térni, arról a munkavállalóval megállapodást kell kötni, amelyet akár a munkaszerződésbe is lehet foglalni.
4. Adott évben kell kiadni, de van kivétel
A szabadságot főszabály szerint az esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni a szabadságot, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadni. Kollektív szerződés esetén a szabadság egynegyede legkésőbb az esedékességet követő év március 31-éig adható ki.
5. Nyilvántartani munkanapban vagy órában lehet, de kiadni csak munkanapban
A szabadságot minden esetben a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Valaki nem lehet a munkanap egy részében szabadságon, másik részében pedig munkában. Munkaidőkeret esetében kétféle módszer közül lehet választani: az egyik szerint a hét minden napja munkanapnak számít a szabadság kiadásánál, a pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével. A másik szerint a munkavállaló a beosztással azonos tartamra mentesül, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni. A munkáltató választ a két módszer közül, és ezt a döntést az év során köteles fenntartani.