GKI: 300 ezer vállalkozót érinthet a KATA visszatérése 2027-től

Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén megerősítette: 2027-től visszaállítják a kisadózó vállalkozások tételes adójának széles körű elérhetőségét, beleértve a cégeknek való számlázás lehetőségét is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az új rendszer 300-350 ezer vállalkozót érinthet közvetlenül, de a pontos feltételek még nem ismertek.

Mi volt a KATA, és mi lett belőle?

A KATA 2013-ban indult azzal a céllal, hogy egyszerű, alacsony adminisztrációjú adózási formát biztosítson a mikrovállalkozásoknak. Fénykorában közel 444 ezer vállalkozó választotta, és évi közel 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek. A havi 50 ezer forintos tételes adóval a vállalkozók teljes adó- és járulékkötelezettségüket teljesíteni tudták.

2022 szeptemberében a kormány azonnali hatállyal megszigorította a rendszert, hivatkozva a bújtatott foglalkoztatásra. Az új szabályok szerint csak főállású egyéni vállalkozók választhatták a KATA-t, és kizárólag magánszemélyeknek számlázhattak. Mivel a katások 92 százaléka korábban cégeknek is számlázott, a változás drasztikus volt: 444 ezerről 145 ezerre zuhant a katások száma, 35 ezer vállalkozás szűnt meg, és 264 ezer alakult át. Az érintett vállalkozók többsége átalányadózásra váltott.

Utólag a NAV-adatok árnyalták a kormányzati indoklást: a hivatal közel tíz év alatt összesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt.

Mit hoz a 2027-es rendszer?

A pénzügyminiszter két dolgot erősített meg: visszatér a cégeknek való számlázás lehetősége, és a rendszer bővített, de a visszaélések ellen védett formában indul újra. Az elvek szerint egyszerű, kiszámítható adóforma jön a valódi mikrovállalkozóknak és önfoglalkoztatóknak, megfelelő tb-fedezettel és nyugdíjjogosultsággal, a bújtatott foglalkoztatás explicit kizárásával. A pontos havi tételes adó összege, a bevételi határ és a visszaélés-ellenőrzési mechanizmus egyelőre nem ismert. Végleges jogszabálytervezet 2026-2027 fordulóján várható.

Kik térhetnek vissza, és kik maradhatnak ki?

A GKI becslése szerint 250-270 ezer vállalkozó térhet vissza a rendszerbe. Az átalányadózók egy része várhatóan visszavált, különösen a szabadúszó szektorban, ahol a megbízói oldal döntően cégekből áll: IT, fordítás, tanácsadás, kreatív iparágak. A visszatérés azonban nem lesz automatikus: négy év alatt sokan berendezkedtek az átalányadózásra, könyvelőt fogadtak, más üzleti struktúrát építettek. A havi tételes adó összege, a bevételi limit és a bürokrácia mértéke dönti el, hogy megéri-e a váltás.

Milyen kockázatokat lát a GKI?

Az elemzők szerint a legnagyobb kockázat a nagyvállalati kiszervezési hullám megismétlődése. Ha az új szabályozás nem tartalmaz elégséges korlátot a bújtatott foglalkoztatás ellen, a 2022 előtti helyzet reprodukálódhat. A logisztikai, kereskedelmi és gyártószektorban különösen gyorsan alkalmazkodnak a HR-stratégiák, ha egy adózási forma lehetővé teszi a munkabérköltségek átstrukturálását.

Szintén figyelmet érdemel a munkaerőpiaci statisztikai torzítás kérdése: ha 2027-ben munkaviszonyok alakulnak katás szerződéssé, a foglalkoztatottak száma statisztikailag csökken, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik.

Három nyitott kérdés, amely mindent eldönthet

A GKI három kritikus kérdést azonosít. Az első, hogy mekkora a tényleges visszatérési potenciál, amelyet a havi adó összege, a bevételi limit és az adminisztrációs elvárások határoznak meg. A második, hogy mi lesz az átalányadózással: ha a KATA kedvezőbb lesz, az átalányadózás leértékelődik, és a 2025-ös költséghányad-emelés hatása is elveszik. A harmadik, hogy hogyan védhető ki a bújtatott foglalkoztatás: bevételi koncentrációs korlát, többügyfeles kötelezettség és NAV-ellenőrzési küszöb nélkül a korábbi visszaélések megismétlődhetnek.

A végleges értékelés a törvényjavaslat megjelenése után lehetséges.

Adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk eligazodni a lehetőségek között!