Pontosabb, célzottabb, eredményesebb: így dolgozik ma az adóhatóság

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025-ben kevesebb ellenőrzést végzett, mint egy évvel korábban, az eredményesség azonban határozottan javult. A frissen megjelent éves összefoglaló alapján az adóhatóság egyre pontosabban választja ki a kockázatos ügyeket, és ez a megállapítások összegén is egyértelműen látszik.

A számok mögött

2025-ben a NAV összesen 28 039 milliárd forint bevételt ért el, ami 7,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ellenőrzések száma ugyanakkor csökkent: a 2024-es 146 ezer vizsgálat után tavaly 141 ezer ellenőrzést végzett a hatóság.

A visszaesés azonban nem ment az eredményesség rovására. Utólagos adóellenőrzésre 11,5 ezer esetben került sor, amelyek eredményeként a NAV 240,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, a kiszabott szankciók összege pedig 270 milliárd forintot tett ki. Az utólagos ellenőrzések 85,7 százaléka megállapítással zárult. Összehasonlításképpen: 2024-ben 8,5 ezer utólagos ellenőrzés 143 milliárd forint adókülönbözetet és 186,5 milliárd forint szankciót eredményezett.

Mi áll az eredményesség javulása mögött?

Az adóhatóság egyre inkább adatvezérelt kockázatelemzési módszertanra támaszkodik, amellyel a potenciális eltérések már a hagyományos vizsgálatokat megelőzően azonosíthatók. Az online adatszolgáltatások és a különböző hatósági adatbázisok alapján a NAV gyorsabban és célzottabban lát rá az eltérésekre. A jogkövetési ellenőrzések döntő többsége ma már előszűrő szerepet tölt be a nagyobb kockázatú ügyek azonosításában.

Mire fókuszált a NAV 2025-ben?

Az áfa továbbra is az ellenőrzések középpontjában állt: az adóellenőrzésekből eredő megállapítások 93,8 százaléka ehhez a területhez kapcsolódott. A NAV kiemelten vizsgálta a számlázási láncolatokat, az online adatokból azonosítható eltéréseket és az áfakockázatokra utaló tranzakciós mintázatokat.

A kiemelt adózóknál az ellenőrzések száma 891-ről 499-re csökkent, de a megállapítások összege 14,3 milliárd forintról 36,7 milliárd forintra nőtt. A transzferárak területén a lezárt revíziók 82 százaléka megállapítással végződött, a NAV pedig 25,2 milliárd forinttal korrigálta a társasági adóalapokat.

Az építőiparban 7 227 vizsgálat indult, amelyek 19,6 milliárd forint adókülönbözetet és 21,7 milliárd forint adóbírságot tártak fel. Az e-kereskedelemben szintén erősödött a hatósági jelenlét: 2 708 jogkövetési vizsgálat és 150 adóellenőrzés zajlott, amelyek összességében 6,4 milliárd forint nettó adókülönbözetet eredményeztek.

Mit jelent ez a vállalkozásoknak?

A NAV ellenőrzési gyakorlata egyértelműen a kevesebb, de pontosabban célzott vizsgálat irányába mozdult el. Egy vizsgálatra ezért már nem a revízió megindításakor, hanem jóval korábban kell felkészülni. Érdemes felülvizsgálni az adózási folyamatokat, dokumentációkat és belső kontrollokat, különösen a kockázatos területeken. Az adatszolgáltatások konzisztenciájának ellenőrzése és az adóhatósági megkeresésekre adott válaszok megfelelő előkészítése ma már nem opcionális, hanem alapvető elvárás.

A jogorvoslati adatok is a tudatos felkészülés jelentőségét erősítik. A Fellebbviteli Igazgatóság az elsőfokú döntések 89,7 százalékát helybenhagyta, ami az elmúlt öt év legmagasabb aránya. A vállalatok számára ezért különösen fontos, hogy már az ellenőrzés korai szakaszában átgondolt, dokumentált és szakmailag megalapozott álláspontot képviseljenek.

Könyveléssel vagy adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk eligazodni a lehetőségek között!