Felügyeleti díj gazdaboltban: mikor fix összeg, és mikor kell bevétel alapján számolni?

Gazdaboltot üzemeltető egyéni vállalkozóként felmerülhet a kérdés: kell-e élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni, és ha igen, hogyan kell azt kiszámolni? A kötelezettség fennáll, de a számítás módja több tényezőtől is függ.

Ki köteles felügyeleti díjat fizetni?

Főszabály szerint élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetni, ha a vállalkozó olyan termékeket forgalmaz, amelyek az élelmiszerláncról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Ide tartozik többek között az élelmiszer- vagy takarmánytermelési célból termesztett növény, a vetőmag, a növényi termék forgalmazása, valamint a növényvédő szer, a termésnövelő anyag és az EK-műtrágya értékesítése is. Egy gazdabolt esetén tehát a termékek jelentős része jellemzően ebbe a körbe esik.

Hogyan kell kiszámolni a díjat?

Az általános szabály szerint a felügyeleti díj mértéke az előző naptári év felügyeletidíj-köteles tevékenységéből származó bevétel 0,1 százaléka. Természetes személy, így egyéni vállalkozó esetén az előző évi, e tevékenységhez kapcsolódó szja-köteles bevételt kell alapul venni.

Van azonban egy fontos könnyítés: ha a vállalkozó elsődlegesen végső fogyasztók számára értékesít és a kkv-törvény szerint mikrovállalkozásnak minősül, a fizetendő díj évi 20 ezer forint. Kisvállalkozásnál ez az összeg évi 700 ezer forint. Ezek helyett bármelyik esetben választható az általános 0,1 százalékos számítás is. Ha azonban a bevétel túlnyomó része nem végső fogyasztóktól, hanem vállalkozásoktól, termelőktől vagy gazdálkodóktól származik, a fix összegű szabály nem alkalmazható, és az általános számítási mód az irányadó.

Ki kell gyűjteni a vegyszereket és az egyéb árukat?

Ha a gazdaboltban nem csak felügyeletidíj-köteles termékeket forgalmaznak, a bevételeket el kell különíteni. A díjalap ugyanis nem a teljes boltforgalom, hanem kizárólag a felügyeletidíj-köteles tevékenységből származó bevétel. Ha tehát vannak olyan termékek is, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá, azokat külön nyilván kell tartani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gazdabolt szinte kizárólag ilyen termékeket forgalmaz, a teljes releváns bevétel díjalapnak számít. Ha viszont vegyes a kínálat, a nem érintett termékek bevételét ki kell zárni a számításból. Annak eldöntéséhez, hogy pontosan mely termékek tartoznak a felügyeleti díj hatálya alá, a Nébih nyilvánosan elérhető TEÁOR-listája nyújt eligazítást.

Adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és hozz megalapozott döntést!