Áfalevonás és elévülés: mit mond ki az Európai Unió Bíróságának friss ítélete?
Az Európai Unió Bírósága 2026 tavaszán ismét egy hazai áfagyakorlatot érintő kérdésben hozott ítéletet. A C-521/24. számú Aptiv ügyben meghozott döntés az elkésett számlák áfalevonhatóságáról és az elévülési szabályok alkalmazásáról szól, és várhatóan hatással lesz a vonatkozó magyar joggyakorlatra is. A hazai szabályozás szerint az áfalevonási jog gyakorlásának alapvető feltétele a számla megléte. Kritikus helyzet …
Proactive Business Zrt.
Az Európai Unió Bírósága 2026 tavaszán ismét egy hazai áfagyakorlatot érintő kérdésben hozott ítéletet. A C-521/24. számú Aptiv ügyben meghozott döntés az elkésett számlák áfalevonhatóságáról és az elévülési szabályok alkalmazásáról szól, és várhatóan hatással lesz a vonatkozó magyar joggyakorlatra is.
A hazai szabályozás szerint az áfalevonási jog gyakorlásának alapvető feltétele a számla megléte. Kritikus helyzet akkor adódik, ha a beszerző a teljesítést követően, rajta kívül álló okokból, csak évekkel később kapja kézhez a bizonylatot. A magyar szabályok alapján az ilyen késedelmes számlák áfatartalmát főszabályként csak az eredeti teljesítési időszakra vonatkozó önellenőrzéssel lehet érvényesíteni.
A konkrét ügyben az adózó a megkésett számlát kézhez kapva annak áfatartalmát az aktuális bevallási időszakban szerepeltette, és a számla beérkezésekor az érintett időszak még nem évült el. Az elévülés csak a későbbi adóhatósági ellenőrzés idejére következett be. Az adóhatóság mégis megtagadta a levonást arra hivatkozva, hogy azt az eredeti időszak önellenőrzésével kellett volna érvényesíteni. Csakhogy addigra az elévülés miatt az önellenőrzés már jogilag lehetetlenné vált.
Mit mondott ki az EUB?
A bíróság azonban egyértelműen rögzítette: ez a merev jogalkalmazás ellentétes az adósemlegesség és az arányosság alapelveivel. Ha a beszerző jóhiszeműen járt el, adócsalás nem történt, és a számla kézhezvételekor az elévülési idő még nem telt el, a tagállamok nem támaszthatnak olyan szigorú eljárásjogi akadályokat, amelyek érdemben lehetetlenné teszik az áfalevonási jog gyakorlását.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ítélet nem jelenti azt, hogy már elévült időszakra vonatkozóan korlátlanul érvényesíthető lenne az áfa. Az EUB megerősítette: a tagállamok jogszerűen szabhatnak időbeli korlátot a levonási jognak. A döntés lényege az, hogy az elévülési határidőn belül kézhez kapott számla esetén a levonást nem lehet pusztán formai okokból megtagadni.
Az EUB ítélete kötelező érvényű, ezért várható, hogy a jövőben formálja a vonatkozó hazai jogszabályi környezetet és adóhatósági gyakorlatot. Azok az adózók, akik jóhiszeműen jártak el és a számla beérkezésekor még az elévülési időn belül érvényesítették az áfát, a döntés alapján erősebb jogvédelmet kapnak a levonás megtagadásával szemben.
Áfával vagy adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a helyzetedet!