Bértranszparencia 2026: késik a törvény, de a felkészülést nem érdemes halasztani

Biztosnak tűnik, hogy Magyarország a 2026. június 7-ei határidőre nem ülteti át a bértranszparenciáról szóló uniós irányelvet a hazai jogrendbe. A kormányváltás okozta strukturális változások késedelmet okozhatnak a folyamatban. A szakértők szerint ettől függetlenül érdemes már most elkezdeni a felkészülést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a magyar jogszabálytervezetet, és lefolytatta a szükséges egyeztetéseket. Az EY Law Magyarország senior menedzsere, dr. Piskóti Adrienn szerint az új kormányzat is elkötelezett lesz az egyenlő bérezés kikényszerítése mellett. A késedelem strukturális okokból adódik, nem politikai szándék hiányából. Más tagállamok is bejelentették, hogy 2027. január 1-jei határidővel vállalják az átültetést. Magyarország célja, hogy a néhány hónapos csúszás miatt esetleg induló kötelezettségszegési eljárás még az egyeztetési szakaszban lezáruljon, anyagi szankció nélkül.

Miért érdemes már most lépni?

Az előkészített magyar jogszabálytervezet nem tartalmaz lényeges eltéréseket az irányelvhez képest, a cégek az irányelv alapján is megkezdhetik a felkészülést. Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az objektív munkakör-értékelési és besorolási rendszerek kialakítása nemcsak adminisztratív kötelezettség: a bérdiszkrimináció kizárása csökkenti a fluktuációt, növeli a dolgozói elkötelezettséget és tervezhetőbbé teszi a bérköltségeket.

Mire kell felkészülni?

Négy területre érdemes fókuszálni. Az objektív bérstruktúra kialakítása során a munkakörök paraméterezése, a szükséges készségek meghatározása és a bértáblák átláthatósága a cél. A bérszakadék kezelésénél az 5 százaléknál nagyobb bérkülönbségeket objektív szempontokkal kell indokolni, ennek hiányában korrekciós terv szükséges. A tájékoztatási kötelezettség keretében fel kell készülni arra, hogy a munkavállalóknak joguk lesz megismerni saját bérszintjüket és az azonos munkakörben dolgozók átlagos bérét, nemek szerinti bontásban. A toborzási transzparencia terén pedig erősen ajánlott a bérsávok közlése már az álláshirdetésekben is.

A kötelező riportolást lépcsőzetesen kell majd bevezetni: először a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek lesz ez esedékes 2027-ben, a 2026-os adatok alapján.

A bíróságok már most figyelembe veszik az irányelvet

Az átültetés hiányában a munkavállalók nem érvényesíthetik közvetlenül az irányelvben előírt új kötelezettségeket. Az úgynevezett irányelvkonform értelmezési kötelezettség azonban azt eredményezi, hogy a magyar bíróságok és hatóságok a hatályos nemzeti jogot az irányelv céljaival összhangban kötelesek értelmezni, így az irányelv céljai már az átültetés előtt is befolyásolhatják a jogviták kimenetelét.