Minimális járulékalap 2026-ban: szabályok és kivételek a gyakorlatban

Az idei évtől a társadalombiztosítási szabályozás kiterjesztette a minimális járulékfizetési küszöböt a tartós megbízási jogviszonyokra is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a TB-járulék alapja nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbér 30 százalékánál. A szabályozás érinti a munkaviszonyban állókat és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat is, ezért a kifizetések során kiemelt figyelmet kell fordítani a járulékalap helyes meghatározására és az esetleges különbözetek elszámolására.

A járulékfizetési alsó határ és a mentességek köre

A hatályos Tbj. alapján mind a munkaviszony, mind a tartós megbízási jogviszony esetében fennáll a havi minimum járulékfizetési kötelezettség. Fontos különbség a két forma között, hogy míg a munkaviszony az Mt. hatálya alá tartozik és kötelező minimális díjazással jár, addig a megbízás a Ptk. alapján akár ellenszolgáltatás nélkül is ellátható. A közös pont azonban a társadalombiztosítási teher: a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

Vannak azonban olyan meghatározott esetek, amikor a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor bizonyos napokat figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen esetnek minősül, ha:

• a biztosítási jogviszony hónap közben jön létre vagy szűnik meg,
• a biztosítás a jogszabályi mentesítések miatt a hónap egészében nem áll fenn,
• az érintett táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

Amennyiben ezek a körülmények csak a hónap egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határt arányosítani kell, és egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

A foglalkoztatót terhelő járulékkülönbözet

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a kifizetett összeg elmarad a minimumtól, a különbséget a foglalkoztatónak kell viselnie. Példaként vehető egy havi 40 000 forint munkabérért, behívás alapján foglalkoztatott munkavállaló esete. Mivel a 322 800 forintos minimálbér 30 százaléka 96 840 forint, ez válik a járulék- és szociális hozzájárulási adó alapjává.

A tényleges bér és a törvényi minimum közötti 56 840 forintos különbözet után fizetendő 10 515 forint összegű társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni. Lényeges szakmai szempont, hogy erre az összegre a Tbj. egyéb járulékkülönbözetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.

A járulékfizetési minimum szabályainak betartása elengedhetetlen a jogszerű foglalkoztatáshoz és a bérszámfejtési pontossághoz. A foglalkoztatóknak figyelemmel kell lenniük azokra a speciális helyzetekre is, amikor a tartós megbízás melletti egyéb adózási formák – például az EKHO választása – módosíthatják a kötelezettségeket. Érdemes továbbá megvizsgálni a TB-ellátásokra gyakorolt hatásokat is azokban az esetekben, ahol a minimum járulékfizetés határozza meg a közterhek alapját.

Segítségre van szükséged a könyvelésedben? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a helyzetedet.