Végszámla és előleg: mikor melyik árfolyamot kell alkalmazni?

Végszámla kiállításakor gyakori kérdés, hogy az előleg milyen árfolyamon szerepeljen a bizonylaton, különösen akkor, ha euróban vagy más devizában történik az ügylet. A helyes árfolyam alkalmazása nemcsak számviteli, hanem áfa szempontból is kulcsfontosságú.

Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Mikor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Az előleg és a végszámla elszámolásakor két különböző árfolyamot kell figyelembe venni, mivel ezek külön gazdasági eseményként kezelendők.

1. Előlegszámla árfolyama
   Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 80. § (2) bekezdése szerint előlegről kiállított számlát azon a napon érvényes árfolyamon kell kiállítani, amikor az előleg pénzügyileg teljesült, azaz a pénz ténylegesen beérkezett a számlára. Ez az árfolyam határozza meg az előleg forintértékét, és ez az érték rögzül a könyvelésben, adóelszámolásban is. Később ezt az árfolyamot nem lehet módosítani
   
2. Végszámla árfolyama
   A végszámlát az ügylet teljesítési napján érvényes árfolyamon kell kiállítani. Ez lehet például az MNB hivatalos árfolyama, ha az adott adóalany ezt választotta a devizás ügyletekre. Ez az árfolyam határozza meg a teljes ügylet forintértékét, amely alapján a számlában megjelenik a fizetendő bruttó összeg.
   
3. Előleg elszámolása a végszámlában
   A végszámla kiállításakor az előleget nem a végszámla napi árfolyamán, hanem az eredeti – az előlegszámlán szereplő – árfolyamon kell levonni. Ez biztosítja, hogy az előleg ugyanazon értéken jelenjen meg a végszámlában, mint ahogy azt a könyvelésben és adózásban korábban már nyilvántartásba vették.

Rövid példa
Előleg fizetése: 2025. március 15-én az ügyfél 1.000 euró előleget fizet. Aznapi MNB árfolyam: 390 Ft → 390.000 Ft előlegként könyvelve.
Teljesítés: 2025. április 10-én teljesül az ügylet, és kiállításra kerül a végszámla 3.000 euróról. Aznapi árfolyam: 395 Ft → 1.185.000 Ft.
Előleg levonása: a végszámlában az előleget 390.000 Ft értékben kell levonni, nem az aktuális árfolyamon számított értéken.

Így a vevő által fizetendő összeg: 1.185.000 – 390.000 = 795.000 Ft.

Beszerzési (bejövő) számlák esetén

Ez a szabályozás a bejövő számlákra is érvényes. Ha például egy vállalkozás külföldről rendel árut, és előleget fizet, az elábét (eladott áruk beszerzési értékét) is az előleg napján érvényes árfolyamon kell elszámolni – nem a végszámla teljesítési napja szerinti árfolyamon.

A devizás ügyleteknél az árfolyamkezelés nemcsak technikai kérdés, hanem komoly hatással van az áfa elszámolásra, a könyvelésre és akár a partnerrel való elszámolásra is. Az előleg és a végszámla külön árfolyamának pontos alkalmazása elengedhetetlen a jogszabályi megfeleléshez és az esetleges adóhatósági ellenőrzések során is. Érdemes tehát már az ügylet megkezdésekor egyeztetni a könyvelővel, hogy a számlázás, a pénzügyi teljesítés és az árfolyamhasználat összhangban legyen.

Szakértővel is egyeztetnél?  Vedd fel velünk a kapcsolatot egy személyre szabott konzultációért!