Az ingó vagyontárgyak értékesítésének általános adózási szabályai példákkal – I. rész
Az ingóértékesítés az utóbbi években az internetes kereskedelem és bolhapiacok népszerűségének köszönhetően egyre nagyobb figyelmet kap. Akár online platformokon, akár hagyományos piacokon értékesítjük használt tárgyainkat, fontos tisztában lennünk az adózási szabályokkal. Cikkünkben bemutatjuk az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, valamint gyakorlati példákon keresztül segítünk megérteni az adózási kötelezettségeket.
Czégai Fanni
Mit tekintünk ingó vagyontárgynak?
Az ingó fogalma az SZJA-törvény szerint
Az SZJA-törvény 3. § 30. pontja szerint az ingó vagyontárgyak közé tartozik minden ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve:
- fizetőeszközök,
- értékpapírok,
- lábon álló termények, amelyek föld tulajdonosváltása nélkül kerülnek értékesítésre (pl. lábon álló fa).
Például egy használt autó, bútordarab, műalkotás vagy háztartási gép az ingó vagyontárgy kategóriájába tartozik.
Közös tulajdonú ingó vagyontárgyak értékesítése
Hogyan oszlik meg az adókötelezettség?
Ha egy ingó vagyontárgy közös tulajdonban van, például egy házaspár 50-50%-ban birtokol egy festményt, az értékesítésből származó bevételt is arányosan kell megosztaniuk.
Példa:
- A festményt 1 000 000 forintért adják el.
- Az adózási kötelezettség mindkét tulajdonostársra fele-fele arányban vonatkozik, tehát fejenként 500 000 forint után kell számolniuk a jövedelmet.
Hogyan számítjuk ki az ingó értékesítéséből származó bevételt?
Mi minősül bevételnek?
Az ingó vagyontárgy értékesítésekor bevételként kell figyelembe venni:
- Az eladási árat.
- A cserében kapott dolog szokásos piaci értékét.
- Az apportként történő értékadáskor a társasági szerződésben meghatározott értéket.
Milyen tételek nem számítanak bevételnek?
- Ha a bevétel egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származik.
- Fémhulladék kifizető részére történő értékesítése.
A megszerzésre fordított összeg meghatározása
Vásárlás esetén
A vásárlási ár igazolására a következő dokumentumok használhatók:
- Szerződés,
- számla,
- nyugta,
- elismervény.
Példa:
Ha egy asztalt 200 000 forintért vásároltunk, majd 300 000 forintért eladtuk, az értékesítésből származó jövedelem 100 000 forint.
Öröklés vagy ajándékozás esetén
- Öröklésnél: A hagyatéki eljárásban meghatározott érték számít.
- Ajándékozásnál: Az illeték alapjául szolgáló érték, ennek hiányában a szokásos piaci érték az irányadó.
Példa:
Egy örökségként kapott zongorát 500 000 forintra értékeltek a hagyatéki eljárás során. Ha ezt 800 000 forintért adjuk el, a jövedelem 300 000 forint.
Mit tegyünk, ha nincs dokumentum a megszerzésről?
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-át kell jövedelemként figyelembe venni.
Példa:
Egy régiség 1 000 000 forintért kel el, de a megszerzés dokumentumai hiányoznak. Ebben az esetben a jövedelem 250 000 forintként kerül meghatározásra.
Különleges esetek: műalkotások és gyűjteménydarabok
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek ajándékozással történő megszerzése esetén:
- Az átruházásból származó bevétel 75%-a, vagy
- Az igazolt megszerzési összeg választható jövedelemként.
Példa:
Egy ajándékba kapott festményt 2 000 000 forintért értékesítünk. Ha az illeték nem állapítható meg, a jövedelem alapjaként a bevétel 75%-át, azaz 1 500 000 forintot kell figyelembe venni.
Összegzés
Az ingó vagyontárgyak értékesítése során a magánszemélyeknek érdemes tisztában lenniük az adózási szabályokkal. Az értékesítésből származó bevétel és a megszerzésre fordított összeg pontos meghatározása kulcsfontosságú a helyes adózás érdekében. Akár online, akár bolhapiacon vagy garázsvásáron történik az értékesítés, a dokumentáció és az adózási szabályok betartása elengedhetetlen.
A következő részben az ingóértékesítés különleges eseteivel, például a bérbeadással és az alkalmi kereskedelemmel foglalkozunk majd.
