Külföldi tulajdonszerzés szabályainak változásai
A COVID-19 világjárvány óta élünk egy olyan szabályozási környezetben, amely szigorú feltételekhez köti a külföldi befektetők magyarországi stratégiai ágazatokban történő tulajdonszerzését. Ez a rendszer, amelyet a veszélyhelyzet elmúltával is fenntartottak, időről időre módosul, hogy jobban megfeleljen a változó gazdasági és nemzetbiztonsági igényeknek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója alapján az idei év januárjában is érkezett egy ilyen módosítás, amely újraértelmezi és pontosítja a külföldi tulajdonszerzések engedélyeztetési kötelezettségeit.
Czégai Fanni
A jogszabály alapján, ha egy külföldi személy, legyen szó EU-s vagy harmadik állambeli befektetőről, jelentős részesedést kíván szerezni egy magyar stratégiai társaságban, ezt előzetesen be kell jelentenie, és engedélyt kell szereznie a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól. Az engedélyeztetés szükségessége az ágazat jellegétől és a befektető származási helyétől függően változhat. E szabályozás célja elsősorban a nemzetbiztonság és a stratégiai ágazatok védelmének biztosítása.
A rendszer bonyolultsága miatt a vállalatfelvásárlási szektor kezdettől fogva vegyes érzelmekkel fogadta. A külföldi befektetők számára komoly kihívást jelenthet, hogy a tulajdonszerzésük sikeressége egy állami jóváhagyástól függ, ami jelentős bizonytalanságot visz az ügyletekbe. Az utóbbi időben ráadásul nőtt a minisztérium által adott elutasító válaszok száma, ami tovább növeli a befektetési környezet kiszámíthatatlanságát.
A legutóbbi jogszabály-módosítás azonban próbál némi tisztázást hozni bizonyos eljárásjogi kérdésekben. Például világossá vált, hogy a cégcsoporton belüli tulajdonosi változások, amelyek közvetetten érintik a magyar társaságokat, nem vonnak maguk után engedélyeztetési kötelezettséget, kivéve, ha a tranzakció közvetlenül magyar társaságot érint. Ez új lehetőségeket nyit a társaságcsoporton belüli átstrukturálásokra, bár a jogszabály értelmezésének rugalmassága és a hatóságok gyakorlati alkalmazása még kérdéseket vet fel.
A jogszabály változásai ellenére a „kiköltözés”, vagyis egy magyar társaság külföldre történő áthelyezése továbbra is egy lehetséges útvonal a szabályozás kikerülésére. Ennek ellenére a folyamat bonyolult és időigényes, és nem mentes további jogi és adózási kihívásoktól.
Összességében elmondható, hogy a külföldi tulajdonszerzések engedélyeztetése stratégiai ágazatokban továbbra is kulcsfontosságú tényező marad a magyar befektetési környezetben. A jogszabályok folyamatos változása és a hatóságok gyakorlata azt mutatja, hogy a vállalatoknak és befektetőknek folyamatosan naprakészen kell tartaniuk ismereteiket és alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, hogy sikeresen navigálhassanak a magyar jogi környezetben.
