Adózási aspektusok ingatlanügyletekben: A piaci érték kulcsszerepe
A vállalkozások és tagjaik közötti ingatlan adásvételek során gyakran előforduló jelenség, hogy az adott ingatlan könyv szerinti értéke és a tényleges piaci érték között jelentős eltérés mutatkozik. Egy friss kúriai döntés fényében különös hangsúlyt kap az a követelmény, hogy az ingatlanok adásvételénél a szokásos piaci értéket kell alapul venni, különösen akkor, ha a tranzakció vállalkozás és annak tagjai között zajlik. Az adóhatóság jogosult a szokásos piaci érték és a könyv szerinti értéken megállapított vételár közötti különbözetet, mint vállalkozásból kivont jövedelmet kezelni, ami jelentős adójogi következményekkel járhat.
Czégai Fanni
Családi vállalkozások esetében a magán- és vállalati vagyonelemek közötti határ gyakran elmosódik, ami komplex helyzetet teremthet válás vagy más családi változások esetén. Az adóoptimalizálásra törekvő ügyfelek és ügyvédeik számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek az ilyen jellegű ügyletek adójogi vonatkozásaival. A Debreceni Törvényszék és később a Kúria által tárgyalt eset rávilágított arra, hogy az adóhatóság milyen szempontok alapján közelíti meg az ingatlanok értékesítéséből eredő adókötelezettségeket.
A konkrét esetben egy gazdasági társaság saját tagjainak adott el egy ingatlant, ahol a vételár jelentősen alacsonyabb volt a piaci értéknél. Az adóhatóság a piaci értéket helyszíni szemle és összehasonlító adatok alapján állapította meg, és a különbözetet vállalkozásból kivont jövedelemként kezelte. Ez az eset hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak és tagjaiknak a tranzakció előtt alaposan meg kell vizsgálniuk az értékesítendő ingatlan piaci értékét, hogy elkerüljék az esetleges adójogi szankciókat.
A Kúria döntése egyértelműen megerősíti, hogy az ingatlan adásvétele során nem csupán a könyv szerinti érték, hanem a piaci realitások figyelembevétele is nélkülözhetetlen. A szokásos piaci érték meghatározása független felek közötti hasonló tranzakciókban érvényesülő árak alapján történik, ami biztosítja az adóalap helyes és igazságos megállapítását.
A tanulságok közé tartozik, hogy a családi vagy családi vállalkozásokon belüli ingatlanügyletek esetén kulcsfontosságú az előzetes értékbecslés, vagy legalábbis az adóhatóság által nyilvántartott releváns adatok beszerzése. Ez nem csupán az adókötelezettségek pontos előrejelzésében segít, hanem a jövőbeni adóterhek optimalizálásában is kulcsfontosságú szerepet játszik.
Ez a kúriai döntés fontos emlékeztető minden vállalkozás és annak tagjai számára: a piaci realitások figyelmen kívül hagyása komoly adójogi következményekkel járhat, amelyek nem csak az adott tranzakciót, hanem a vállalkozás pénzügyi stabilitását is befolyásolhatják.
