Utólag hozott táppénzes papír: így kezeld helyesen

Előfordul, hogy egy munkavállaló csak napokkal később hozza be az orvosi igazolást a hiányzásáról – akár már a bérszámfejtés és a bevallás leadása után. Ilyenkor jogos kérdés, hogy kötelező-e módosítani az elszámolásokat. Mutatjuk, mit ír elő a jogszabály, és mire kell figyelni.

A munkahelyi hiányzások kezelése akkor sem egyszerű, ha minden információ időben érkezik – hát még akkor, ha a dolgozó csak késve hozza be az orvosi igazolást. Ilyenkor sok munkáltatóban felmerül a kérdés: ha a bérszámfejtés és a havi járulékbevallás már megtörtént, muszáj-e utólag javítani mindent?

A Munka törvénykönyve szerint a dolgozónak munkaképes állapotban, az előírt helyen és időben kell megjelennie, és rendelkezésre kell állnia a munkaidő alatt. Ugyanakkor léteznek olyan esetek, amikor jogszerűen mentesül a munkavégzés alól – például betegség miatt. Ha a munkavállaló keresőképtelen, az nem számít igazolatlan hiányzásnak, de a munkabérfizetés jogcíme megváltozik. A törvény alapján évente 15 munkanap betegszabadság jár, melyre a távolléti díj 70%-a illeti meg a dolgozót. Ezt követően – ha továbbra is keresőképtelen – táppénzre jogosult, amit csak orvosi igazolással lehet érvényesíteni.

A bérszámfejtés során minden esetben a tényleges jogcímet kell figyelembe venni. Ha egy hiányzáskor nincs információ a keresőképtelenségről, gyakran fizetett vagy fizetés nélküli szabadságként, rosszabb esetben munkavégzésként számfejtik az időszakot. Azonban ha később mégis érkezik orvosi igazolás, az előző számfejtés hibásnak minősül. Fontos tudni: keresőképtelenség idejére sem fizetés nélküli szabadság, sem munkavégzés nem számolható el jogszerűen. A fizetés nélküli szabadság csak meghatározott, törvényben rögzített esetekben alkalmazható, a betegség nem tartozik ezek közé.

A hibás jogcímen történő bérszámfejtés nem csak a fizetéseket érinti, hanem az adó- és járulékbevallásokat is. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a közterheket mindig a valós adatok alapján kell bevallani. Ha az igazolás csak a bevallás után érkezik, a számfejtést és a ’08-as bevallást önellenőrzéssel kell helyesbíteni

A munkavállaló köteles időben tájékoztatni a munkáltatót a keresőképtelenségről. Ha ezt elmulasztja, az a munkáltató belső szabályzata alapján kötelezettségszegésnek minősülhet, és akár munkajogi következménye is lehet. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a számfejtésnek és bevallásnak a jogszerű állapotot kell tükröznie – még akkor is, ha az információ késve érkezik.

Ha egy munkavállaló csak utólag igazolja a hiányzását, az adminisztráció szempontjából pluszfeladatot jelent, de a bér- és járulékszámfejtés helyessége nem lehet kérdés. A jogszerű elszámolás mindig elsőbbséget élvez, még akkor is, ha utólagos módosítással jár. Érdemes tehát minden ilyen esetet időben korrigálni, és a belső szabályzatban egyértelműen rögzíteni a teendőket a hasonló helyzetek kezelésére.