Ügyeljen a munkaidőkeret helyes alkalmazására! Bírságol a hatóság.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szigorúan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását, különös tekintettel a munkaidőkeret, vagyis az egyenlőtlen munkaidő-beosztás helyes alkalmazására. Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítségével a munkáltatók elkerülhetik a bírságokat.
Czégai Fanni
A munkaidőkeret létesítésének szabályai
A munkavállaló vagy általános munkarendben, vagy munkaidőkeretben dolgozhat. Az általános munkarend heti öt napot jelent, hétfőtől péntekig. Ezt leszámítva minden más munkaidő-beosztás kizárólag egyenlőtlen munkarendben történhet. Ez azzal jár, hogy a munkaidőt csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén lehet egyenlőtlenül beosztani.
Az első lépés a munkaidőkeret hossza. Általánosan legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet, bizonyos esetekben (pl. több műszakos munka, idényjellegű tevékenység) hat hónap vagy huszonhat hét is lehetséges. Kollektív szerződés esetén a munkaidőkeret akár harminchat hónap is lehet, ha objektív, műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják. Fontos, hogy a munkaidőkeretben teljesíthető munkaidő összességében ugyanannyi legyen, mint általános munkarendben.
Az érvénytelen munkaidőkeret esetei
A munkaidőkeret érvényesítéséhez az Mt. 93. paragrafusának (4) bekezdése szerint a keret kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban kell meghatározni és közzétenni. Ha ez elmarad, az időszakot az általános munkarend szabályai szerint kell megítélni, és ennek megfelelően kell fizetni a munkavállalókat.
Érvénytelen a munkaidőkeret akkor is, ha a munkáltató túllépi a megengedett időtartamokat, például a négy hónapot (vagy 16 hetet), és nem a törvényben meghatározott munkakörökben foglalkoztatják a munkavállalókat. Továbbá, ha kollektív szerződés nélkül alkalmaznak 36 havi munkaidőkeretet, az is érvénytelen.
A munkaidőkeret és a munkabér stabilitása
A munkaidőkeret lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Az Mt. 156. paragrafusa szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár, tehát a munkabér havonta nem ingadozhat.
Órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkabért az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek megfelelően fizeti ki. Így az órabéres munkavállalók bére sem ingadozhat. A munkaidőkeret lejártakor az általános munkarend és a napi munkaidő alapján történik az elszámolás. Ha a munkavállaló kevesebbet kapott az elszámolás során, a különbözetet ki kell fizetni. Ha többet kapott, az előlegnyújtásból eredő követelés szabályait kell alkalmazni.
Összefoglalás
A munkaidőkeret helyes alkalmazása nemcsak a jogszabályi előírások betartását jelenti, hanem a munkavállalók bérének stabilitását is biztosítja. A helytelen alkalmazás bírságokat eredményezhet, így a szabályok pontos ismerete és követése elengedhetetlen a munkáltatók számára.
