Tőkepiaci ügyletek és kriptovaluták: A NAV mindenről tud, akkor is, ha külföldről származik a jövedelem
Sokan úgy gondolják, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Azonban fontos tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett számlákról több mint 100 országból kap tájékoztatást a NAV az információcsere keretében. A Niveus Consulting Group sajtóközleménye szerint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelmek a NAV 2024-es ellenőrzési tervének célkeresztjében vannak.
Czégai Fanni
Adóbevallási határidő
A pünkösdi hétvége miatt a 2023-as személyi jövedelemadó-bevallások határideje 2024. május 21. Eddig van lehetőség átgondolni, mely jövedelmek nem szerepelnek az adóhatóság által elkészített szja-bevallás-tervezetben, és ezeket még be kell írni a megfelelő sorokba. Különösen a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelmekre érdemes odafigyelni.
Tőkepiaci ügyletek bevallása
Belföldi bankon vagy befektetési szolgáltatón keresztül történő tőkepiaci ügyletek esetén a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége révén a NAV már az szja-bevallási tervezetben feltünteti az ily módon szerzett jövedelem összegét. Külföldi számlák esetén azonban a külföldről származó bevételeket saját magadnak kell kiegészítened a bevallástervezetben, mivel az adóhatóság nem rendelkezik automatikusan ezekkel az információkkal.
Azon adózók, akik úgy gondolják, hogy a NAV nem rendelkezik információval a külföldi ügyleteikről, tévednek. A külföldi bankok és befektetési szolgáltatók értékpapírszámláiról és pénzforgalmi számláiról a NAV információcsere keretében kap adatokat. Így ellenőrzéskor az adóhatóság be tudja gyűjteni a külföldi tőkepiaci ügyletekből származó kifizetések adatait is.
Kriptovaluták adózása
A kriptoügyletek adatait szintén nem tartalmazza a NAV által készített szja-bevallás-tervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel. Azonban az adóhatóság 2024-ben kiemelt figyelmet fordít ezen jövedelmek azonosítására is.
A kriptoeszközök esetében akkor keletkezik adóztatási pont, amikor az eszköz kikerül a „kriptovilágból”, például átváltásra kerül fiat pénzre vagy eszközt, szolgáltatást vásárolnak vele. Az adózók csak azután számíthatnak adóellenőrzésre, miután a kriptovalutát fiat pénzre váltották és nem tettek eleget bevallási és adófizetési kötelezettségüknek.
Az ilyen ellenőrzések során az adóhatóság arra kíváncsi, mennyi fiat pénz került be és ki a „kriptovilágból”. Problémát okozhat, ha az adózók nem rendelkeznek megfelelő kimutatásokkal a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyleteikről, ezért érdemes azokat folyamatosan vezetni.
Következtetés
Az adózók számára fontos, hogy tisztában legyenek a külföldről származó tőkepiaci és kriptoügyletek bevallási kötelezettségeivel, mivel a NAV az információcsere keretében több mint 100 országból kap adatokat. Az ellenőrzések során a megfelelő kimutatások és igazolások megléte elengedhetetlen a kellemetlen következmények elkerülése érdekében.
