Meddig vizsgálhatja a NAV az adóbevallást? – Ezek az elévülés szabályai

Az adózásban nem minden kötelezettség tart örökké. Az adómegállapításhoz való jog elévülése meghatározza, meddig állapíthat meg adót a NAV, illetve meddig élhetünk jogainkkal például önellenőrzés során. Az öt év alapszabály, de vannak esetek, amikor az időtartam meghosszabbodik vagy újraindul. Nézzük meg, hogyan működik mindez a gyakorlatban!

Az adómegállapításhoz való jog elévülését az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) határozza meg. Az elévülés azt jelenti, hogy egy bizonyos idő elteltével sem az adóhatóság, sem az adózó nem érvényesítheti többé az adott követelést vagy jogosultságot.

A fő szabály egyszerű:

• az adó megállapításához való jog az adott naptári év utolsó napjától számított öt év után elévül.
  Ez az öt év vonatkozik a költségvetési támogatásokra és a túlfizetések visszaigénylésére is, ha törvény másként nem rendelkezik.

Például: ha egy társaság 2024. évi adóbevallásáról van szó, akkor a NAV 2030. december 31-ig állapíthat meg adót. Ezen belül az adózó még javíthatja a bevallását, önellenőrzést nyújthat be, és az adóhatóság is indíthat vizsgálatot.

Mi történik bírósági döntés után?

Előfordulhat, hogy bírósági ítélet születik egy már elévült időszakról. Ilyenkor az adózó jogosult önellenőrzést benyújtani, és az adóhatóság – az adózó kérelmére – ismételt ellenőrzéssel is módosíthatja az adókötelezettséget. Az önellenőrzést a NAV a beérkezéstől számított egy éven belül vizsgálhatja.

Példa: ha egy 2018-as évre vonatkozó döntés hatással van az adózó áfájára, iparűzési adójára vagy társasági adójára, akkor a bevallás önellenőrizhető, még akkor is, ha a fő szabály alapján az időszak már 2024-ben elévült. Az adóhatóság ebben az esetben 2025 végéig ellenőrizheti a módosítást.

Mikor hosszabbodik meg az elévülési idő?

A törvény bizonyos helyzetekben meghosszabbítja az elévülést, hogy egyik fél se élhessen vissza a szabállyal.

• Hat hónapos hosszabbítás: ha valaki késve nyújtja be bevallását, és a hátralévő elévülési idő kevesebb mint fél év, akkor az elévülés további hat hónappal kitolódik.
  Példa: egy vállalkozás 2019-ben vált innovációs járulékkötelezetté, de a bevallást csak 2025 augusztusában pótolja. Az eredeti 2025. december 31-i határidő így 2026. június 30-ig tolódik ki.
• Önellenőrzés megszakítja az elévülést: ha az önellenőrzés eredménye az adózó javára mutat, akkor az elévülési idő újraindul.
  Példa: egy 2018-as önellenőrzés 2020 novemberében történik, és az adózó javára adódik különbözet. Az eredeti 2024-es elévülési dátum így 2025. december 31-re módosul.
• Perindítás esetén nyugszik az elévülés: ha az adózó bíróságra viszi az ügyet, a határidő számítása felfüggesztődik a per idejére. Amikor a bírósági eljárás lezárul, az elévülési idő ott folytatódik, ahol abbamaradt, de nem indul elölről.

Az elévülés szabályai első ránézésre bonyolultnak tűnhetnek, pedig lényegében arról van szó, hogy az idő múlása határt szab mind az adóhatóság, mind az adózó lehetőségeinek. Az öt éves főszabály mellett érdemes figyelni a kivételekre is, hiszen egy késedelmes bevallás, egy önellenőrzés vagy egy peres eljárás jelentősen kitolhatja az elévülési időt. Az adózók számára ezért fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a keretekkel, mert adott esetben évekkel tovább is számolniuk kell az adóhatóság ellenőrzési jogával.