Ingatlan és ingatlanértékesítésből származó jövedelem szerzési időpontja
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és az ingatlan megszerzésének időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (szja-törvény) találhatók.
Czégai Fanni
Az ingatlan megszerzésének időpontja alapvetően az a nap, amikor az ingatlan új tulajdonosa az ingatlanügyi hatóságnál (régebben földhivatal) bejegyzi az érvényes vásárlási szerződést, okiratot vagy bírósági határozatot.
Azonban vannak olyan kivételes esetek, amikor ez a szabály eltérhet. Például, ha valaki opciós szerződéssel szerez ingatlant, akkor az ingatlan megszerzésének időpontjául az opciót gyakorló vevő nyilatkozatát benyújtó napot tekintik. Az öröklés esetén pedig az örökség megnyílásának napja számít megszerzési időpontnak.
A földrendezés vagy kisajátítás során szerzett csereingatlan szerzési ideje megegyezik az eredeti ingatlan megszerzésének idejével.
Amennyiben egy ingatlan-nyilvántartásba nem kötelező bejegyzendő vagyoni értékű jogot szereznek, akkor ennek a szerződés megkötésének napját veszik figyelembe.
Ingatlanlízing esetén, ha a lízing végén a tulajdonjog a lízingbe vevő magánszemélyre száll át, akkor a megszerzés időpontjának tekintik az ügylet megkötésének időpontját.
Házassági vagyonközösség idején, ha a házastársak közösen vásároltak ingatlant, akkor mindkét fél esetében ugyanazt az időpontot tekintik megszerzési időpontnak, még akkor is, ha a tulajdonjogot különböző időpontokban jegyezték be.
Az épület megszerzésének időpontjára vonatkozó szabályozás eltér a földterületen épített épület esetén. Az előző szabályozás alapján, ha az épület megszerzése után került ráépítésre, az épület megszerzési időpontja a földterület megszerzésének időpontjával esik egybe. Azonban 2007. december 31-e után felépített épület esetén az utolsó használatbavétel, vagy építési hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja határozza meg a megszerzés időpontját.
A jövedelemszerzés időpontja az érvényes szerződés, okirat vagy határozat benyújtásának napja, függetlenül attól, mikor kapja meg az adózó az ellenértéket. Ez vonatkozik az ingatlanértékesítésből és a kötelezően bejegyzendő vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre is.
