Hol érdemes tartani a szellemi terméket? Útmutató a 2025-ös szabályozás változásaihoz

A dilemma: magánszemély vagy cég tulajdona legyen a szellemi termék?

A kérdés alapjai

A szellemi termékek – például szoftverek, szabadalmak vagy know-how – tulajdonlása számos üzleti döntést befolyásolhat. A kérdés különösen fontos startupok és olyan vállalkozások számára, amelyek külső befektetést szeretnének bevonni, hiszen a befektetők általában ragaszkodnak ahhoz, hogy az értékes szellemi termékek a céltársaság tulajdonában legyenek.

Miért fontos ez a döntés?

A szellemi termékek tulajdonjoga nemcsak az üzleti stratégiát, hanem az adózást is jelentősen befolyásolja. Például:

• Licenszdíjak adózása: A magánszemélynél keletkező licenszdíjak magasabb adóterhet viselnek (15% szja és 13% szocho).
• Kockázati tőke bevonása: A befektetők számára vonzóbb egy olyan cég, amelynek tulajdonában vannak a szellemi termékek.

A 2025-ös változások: egyszerűbbé válik az apport

Mi változik az Szja tv. módosításával?

Korábban a szellemi termékek gazdasági társaságba történő apportálása azonnali és jelentős adókötelezettséget vont maga után. Az új szabályozás azonban:

• Megszünteti az azonnali adófizetési kötelezettséget.
• Adóhalasztást vezet be, amely lehetővé teszi, hogy az adózást csak az üzletrészek értékesítésekor kelljen teljesíteni.
• Mentesíti a szellemi termékek apportját a szociális hozzájárulási adó (szocho) alól.

Példa az új szabályok előnyeire

Egy feltaláló 10 millió forintot költött találmányának fejlesztésére, amelyet 100 millió forintra értékelve apportál egy cégbe. Az új szabályok szerint az apportáláskor nem kell megfizetnie a 13,5 millió forintos szja- és 11,7 millió forintos szocho-terhet. Ehelyett az adózási kötelezettség az üzletrész értékesítésekor jelentkezik, így a készpénzben realizált bevételből finanszírozható az adó.

Licenszdíjak és társasági adókedvezmények: mikor érdemes eleve cégben tartani a szellemi terméket?

Licenszdíjak adózása

Amennyiben a szellemi termékeket magánszemélyként licenszeljük a cég számára, a befolyó jövedelmet továbbra is magas adó terheli (15% szja és 13% szocho). Ezért, ha a cég már a kezdetektől hasznosítja a szellemi terméket, célszerűbb, ha azok eleve a cég tulajdonában vannak.

Jogdíjkedvezmény és társasági adó

Szoftverek, szabadalmak és más szellemi termékek esetében a céges tulajdon további előnyöket is kínál:

• Csökkentett társasági adó: A jogdíjkedvezmény révén az ilyen nyereségre 9% helyett 4,5% társasági adó vonatkozik.
• Teljes iparűzési adómentesség: A szellemi termékek értékesítéséből származó nyereség iparűzési adó alól is mentesül.

Példa:

Egy IT startup 10 milliárd forintért értékesíti szoftvereit. Ha a szoftverek eleve a cégben jöttek létre, az ügylet teljes nyeresége társaságiadó-mentes lehet, ami akár több százmilliós adómegtakarítást eredményez.

Vagyonvédelem: hogyan biztosítható a szellemi termékek biztonsága?

Sokan tartanak attól, hogy a cég tulajdonában lévő szellemi termékek veszélybe kerülnek, ha a vállalkozás fizetésképtelenné válik. Ezt azonban egy kétcéges struktúra kialakításával lehet kezelni, amelyben a szellemi termékeket egy külön társaság birtokolja, míg a hasznosítást egy másik cég végzi.

Összegzés: Hol a legjobb helye a szellemi termékeknek?

Az új szabályozás jelentősen megkönnyíti a szellemi termékek cégekbe történő apportálását, de nem szünteti meg teljesen a dilemmát. Az optimális megoldás az adott vállalkozás céljaitól és üzleti stratégiájától függ.

Amikor a cégben érdemes tartani a szellemi terméket:

• Ha a cég hosszú távon hasznosítja a terméket.
• Ha a jogdíjkedvezmények maximális kihasználása a cél.
• Ha a befektetők tulajdonként várják el a szellemi termékeket.

Amikor magánszemélynél érdemes tartani:

• Ha a vagyonvédelem elsődleges szempont, és nem áll rendelkezésre más megoldás.