Amikor a NAV az üzleti partnereket is eléri – így zajlik a követelés lefoglalása
Ha egy adós nem rendezi az adótartozását, a végrehajtó nemcsak az ő vagyonát vizsgálhatja át, hanem akár az üzleti partnereihez is fordulhat. A követelés lefoglalása lehetőséget ad arra, hogy a NAV az adósnak mástól járó pénzösszegeket is „behajtsa”. Nézzük, mit érdemes tudni erről az eljárásról! Mi az a követelésfoglalás és mikor alkalmazza a NAV? A …
Proactive Business Zrt.

Ha egy adós nem rendezi az adótartozását, a végrehajtó nemcsak az ő vagyonát vizsgálhatja át, hanem akár az üzleti partnereihez is fordulhat. A követelés lefoglalása lehetőséget ad arra, hogy a NAV az adósnak mástól járó pénzösszegeket is „behajtsa”. Nézzük, mit érdemes tudni erről az eljárásról!
Mi az a követelésfoglalás és mikor alkalmazza a NAV?
A végrehajtás során nemcsak az adós bankszámlái, ingóságai vagy ingatlanjai jöhetnek szóba – ha a NAV információhoz jut arról, hogy más cégek vagy magánszemélyek tartoznak az adósnak, akkor ezekre a kintlévőségekre is igényt tarthat.
A végrehajtó jogosult az adós üzleti dokumentumait, nyilvántartásait átvizsgálni. Ez nemcsak a saját nyilatkozataira korlátozódik, hanem például szerződésekre, számlákra is. Ha ezek alapján az derül ki, hogy valaki pénzzel tartozik az adósnak – legyen szó egyszeri, jövőbeni vagy rendszeres (például havi) fizetési kötelezettségről –, akkor a NAV intézkedhet.
Hogyan zajlik az eljárás?
A NAV elektronikusan értesíti az érintett harmadik felet – például az adós üzleti partnerét – arról, hogy a vele szembeni követelést lefoglalta. Ez a lépés nem csupán tájékoztató jellegű: az érintettnek nyilatkoznia is kell, hogy elismeri-e a követelés létét, és ha igen, milyen mértékben.
A válaszokat, valamint a kapcsolódó dokumentumokat elektronikus úton kell megküldeni a NAV részére.
Mit jelent ez egy harmadik fél, például üzleti partner szempontjából?
Különösen fontos ez azok számára, akik áfaösszesítő jelentés benyújtására kötelezettek – jellemzően cégek. Ha ilyen partner nyilatkozik úgy, hogy nem ismeri el a követelést, akkor ezt hitelesen alá is kell tudnia támasztani. Például számlával, igazolással, hogy a teljesítést már korábban rendezte.
Ha viszont nem tudja igazolni, hogy a követelés részben vagy egészben már teljesült, vagy nem válaszol a NAV megkeresésére a megadott határidőn belül, akkor a NAV akár őt is kötelezheti a tartozás összegének megfizetésére – mégpedig az adós helyett.
Mi történik, ha vita van a követelés fennállásáról?
Előfordulhat, hogy a harmadik fél nem ismeri el a követelést – ilyenkor sincs minden veszve. A NAV ekkor mérlegel, és dönthet úgy, hogy bírósági útra tereli az ügyet, vagyis pert indít a harmadik féllel szemben a követelés behajtásáért. A per elindítása tehát nem automatikus, hanem a NAV mérlegelési jogkörébe tartozik.
A követelés lefoglalása egy hatékony eszköz a NAV kezében, amellyel nemcsak az adóst, hanem annak üzleti kapcsolatait is bevonhatja az adótartozás rendezésébe. Éppen ezért minden gazdasági szereplőnek fontos tisztában lennie azzal, hogyan működik ez az eljárás, és milyen kötelezettségei lehetnek, ha érintetté válik. Egy jó nyilvántartás, pontos adminisztráció és időben adott nyilatkozat sok kellemetlenségtől megóvhatja a cégeket.