A postai szolgáltatás miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a falusi kiskereskedők – Hogyan tovább?
A falusi kiskereskedők számára a helyi postai szolgáltatások biztosítása nemcsak kényelmi szempontból előnyös, hanem a közösség számára is fontos szerepet tölt be. Azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja) jelenlegi szabályozása komoly adóterhet jelenthet az átalányadózó vállalkozóknak, akik postai szolgáltatásokat is nyújtanak. A cikk célja, hogy rávilágítson a helyzet összetettségére, és tanácsokat adjon a vállalkozóknak, hogyan kerülhetik el a túlzott adóterheket.
Czégai Fanni
Mi a probléma a postai szolgáltatások és az átalányadózás összefüggésében?
A falusi kiskereskedők gyakran vállalják a postai szolgáltatások nyújtását a telephelyükön, mivel ez javítja a helyi közösség ellátását és növeli a forgalmukat. Az átalányadózás azonban egy bizonyos bevételi szint és költséghányad alapján működik. Az szja-törvény 52. paragrafusa szerint a kiskereskedők addig választhatják az átalányadózást, amíg a bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, ami 2024-ben legfeljebb 160 080 000 forintot jelent.
A költséghányad változása
A probléma abban rejlik, hogy a Magyar Postától a postai tevékenységért kapott bevételre csak 40 százalékos költséghányad vonatkozik, míg a kiskereskedelmi tevékenységeknél 90 százalékos költséghányad érvényes. Ez azt jelenti, hogy ha a falusi kiskereskedő vállalja a postai szolgáltatást, a teljes bevételére az alacsonyabb, 40 százalékos költséghányad érvényesül, ami jelentősen növeli az adóterhét.
Miért jelent ez komoly problémát a falusi kiskereskedők számára?
Az alacsonyabb költséghányad alkalmazása komoly adóterhet jelenthet a falusi kisboltok üzemeltetőinek, mivel a postai szolgáltatásokból származó bevétel gyakran csak a minimálbér körüli összeg. A jelenlegi szabályozás szerint az alacsonyabb költséghányad miatt a teljes bevételük adóterhe megnövekszik, ami veszélyezteti a vállalkozások fenntarthatóságát.
Hogyan érinti ez a helyi közösségeket?
A falusi kisboltok bezárása komoly negatív hatással lenne a helyi közösségekre, hiszen sok településen ezek az üzletek biztosítják a mindennapi ellátást, és egyúttal fontos társadalmi szerepet is betöltenek. A postai szolgáltatások nyújtása pedig különösen fontos lehet olyan falvakban, ahol nincs más lehetőség a postai ügyintézésre.
Mi lenne a megoldás a törvényi szabályozás oldaláról?
1. Az szja-törvény módosítása
A jelenlegi szabályozás azzal, hogy alacsonyabb költséghányadot alkalmaz a postai szolgáltatásokra, komoly hátrányt jelent a falusi kiskereskedők számára. Az NGM és más érdekképviseleti szervezetek indokoltan kérhetik a törvény módosítását, hogy a 90 százalékos költséghányad továbbra is érvényesíthető legyen a postai bevételekre.
2. A falusi kisboltok támogatása
A törvényi szabályozás mellett szükség lenne arra is, hogy a kormányzat külön támogatási rendszert alakítson ki a falusi kisboltok számára, amelyek postai szolgáltatásokat nyújtanak. Ez segíthetne enyhíteni a vállalkozók adóterheit és biztosítani a falvak ellátását.
A falusi kiskereskedők számára a postai szolgáltatások nyújtása jelenleg komoly adóterhet jelenthet az átalányadózás szabályai miatt. Ahhoz, hogy a falusi kisboltok továbbra is fennmaradhassanak és szolgálják a helyi közösségeket, szükség van a szabályozás átgondolására és módosítására. Mindaddig azonban a vállalkozóknak fontos, hogy tudatosan tervezzenek, és kihasználják az adótanácsadók által nyújtott szakmai segítséget.