június 5. -
EUR 403,58
USD 353,61
2025. május 1-jétől Litvánia teljes értékű tagja lett az SME-rendszernek, így immár adómentességi tagállamként is működik. Ez jó hír azoknak a magyar vállalkozóknak, akik korábban elutasított regisztrációval próbálták belépni a rendszerbe – most újra próbálkozhatnak, méghozzá Litvániát megjelölve. De mit is jelent pontosan ez az egész, és miért fontos a magyar vállalkozóknak? Az SME (Small …
Az Európai Unió egyre inkább egyszerűsíti a kisvállalkozók életét, és ennek egyik legfrissebb példája az úgynevezett Kisvállalkozások Közösségi Alanyi Adómentességi Rendszere (SME-rendszer). 2025. január 1-jétől az uniós kisvállalkozások, így a magyarországi vállalkozók is lehetőséget kaptak arra, hogy külföldi, EU-s tagállamban történő tevékenységüknél is alanyi adómentességet válasszanak. Cikkünkben részletesen elmagyarázzuk, hogy pontosan mit jelent ez, és hogyan tudsz regisztrálni az új rendszerbe.
Az Adózóna szakértője, Szipszer Tamás egy gyakori kérdésre adott választ, amely a kata és az áfa alanyi mentesség értékhatárainak összefüggésére vonatkozott. A kérdés lényege, hogy egy egyéni vállalkozóként működő katás adózó esetében az adószámos magánszemélyként végzett ingatlan-bérbeadás bevétele is beleszámít-e az alanyi áfamentesség értékhatárába.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése szerint február 28-áig nyilatkozhatnak azok a vállalkozók, akik áttérnének az alanyi adómentesség új szabályaira. Az értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg 18 millió forintra emelkedett, ami kedvező lehetőséget jelenthet azoknak a kisvállalkozóknak, akik az előző években túllépték a korábbi 12 milliós áfamentes határt, de az új 18 millió forintos határt még nem érték el.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) friss tájékoztatása szerint 2025. január 1-jétől az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik. Ez az új szabályozás visszamenőleg is alkalmazható, így azok a vállalkozók is élhetnek vele, akik korábban elérték a korábbi 12 milliós határt.
De mit is jelent ez pontosan a vállalkozások számára? Kik választhatják az alanyi adómentességet, és milyen határidőket kell figyelembe venni? Nézzük a legfontosabb tudnivalókat!
2025-től jelentős változások léptek életbe az alanyi adómentességre vonatkozó szabályozásban mind a magyar, mind az európai uniós szinten. Az SME-rendszer bevezetésével az EU célja az adminisztráció egyszerűsítése a kisvállalkozások számára, különösen a közösségi áfamentes ügyletek kezelésében. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
2025. január 1-jétől az Európai Unióban új szabályok lépnek életbe az alanyi adómentesség (SME-rendszer) kapcsán. Ezek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások ne csak saját székhelyük szerinti országban, hanem más uniós tagállamokban is választhassák az adómentességet. De vajon érdemes-e kihasználni ezt a lehetőséget, ha az adott ország áfakulcsa alacsonyabb, mint Magyarországon?
2025. január 1-jétől új korszak kezdődik az Európai Unióban működő kisvállalkozások számára. A határon átnyúló alanyi adómentesség (SME-rendszer) lehetővé teszi, hogy azok a vállalkozások, amelyek eddig csak a saját országukban érvényesíthették az adómentességet, immár más tagállamokban is élhessenek ezzel a kedvezménnyel.
Az online pénztárgépek adatai és az online számlaadatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) valós időben nyomon követi egy vállalkozás tevékenységét, forgalmát, valamint azokat a partnereket, akiktől bevétel származik. Az adatbázisok segítségével pontosan megfigyelhető, hogy egy alanyi adómentességet választó vállalkozó mikor lépi át a naptári évenkénti 12 millió forintos árbevétel korlátját. Az e feletti bevételek után az adómentességet meghaladó összegű áfa kiszámítása, bevallása és megfizetése kötelezővé válik.
Az év vége közeledtével nemcsak az ünnepi készülődés kerül előtérbe, hanem azok a pénzügyi lehetőségek is, amelyekkel kihasználhatjuk az adóvisszatérítést. Az egészségpénztári befizetések révén akár 150 ezer forintnyi adókedvezményt is igényelhetünk – de az idő sürget. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan élhetünk ezzel a lehetőséggel, mire érdemes figyelni, és miért éri meg csatlakozni az egészségpénztárakhoz.
A munka világában a fizetés nélküli szabadság különleges esetet jelent, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de közben munkaviszonya továbbra is fennáll. Ebben a cikkben részletesen vizsgáljuk meg, hogy mire kell figyelnie a munkáltatónak és a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság egyes eseteiben, és milyen szempontokat kell mérlegelni a fizetés nélküli szabadságról szóló megállapodás megkötésekor.
Az Mt. (Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) január 1-jétől jelentős változásokat hozott a próbaidőre vonatkozó szabályokban, különös tekintettel a határozott időtartamú munkaviszonyokra. A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló „kipróbálják” egymást, és az eredménytől függően döntsék el a jövőbeli együttműködésüket. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb módosításokat.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezhetsz konzultációra
