Megszűnik a kötelező kamarai hozzájárulás: 900 ezer vállalkozást mentesít a kormány

Átfogó reformot indít a kormány a gazdasági kamarai rendszerben. Ennek első és egyik legfontosabb lépéseként eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számára kötelezően fizetendő, évi 5000 forintos hozzájárulást. Az intézkedés csaknem 900 ezer mikrovállalkozásnak jelent közvetlen könnyebbséget, miközben az állam átvilágítja a szervezet gazdálkodását és átmeneti biztost rendel ki a működés felügyeletére.

900 ezer vállalkozó mentesül a teher alól

A miniszterelnök bejelentése alapján a kötelező hozzájárulás megszüntetése megközelítőleg 900 ezer hazai cégnek és vállalkozónak nyújt segítséget. A gazdasági és energetikai miniszter kiemelte, hogy a legkisebb piaci szereplőknek minden forint számít, és a kormány nem kívánja velük megfizettetni egy olyan struktúra fenntartását, amelyből érdemi hasznuk nem származott.

A lépést az egészségügyi tárca is üdvözölte. A döntés ugyanis mentesíti azokat az egyéni vállalkozóként vagy társasági formában működő háziorvosokat, fogorvosokat, szakorvosokat és egészségügyi szolgáltatókat is, akiknek korábban a saját szakmai kamarájuk mellett az MKIK felé is kötelező volt a regisztráció és a díjfizetés – ami ellen a Magyar Orvosi Kamara már a kezdetektől fogva tiltakozott.

• A kötelező díj története: A rendszer 2012. január 1-jei bevezetése óta minden működő egyéni és társas vállalkozás számára előírta a regisztrációt és az éves adóztatás jellegű befizetést. Az 5 ezer forintos összeget kezdetben a területi szervek, 2022-től pedig közvetlenül a központi kamara szedte be.

Átvilágítás, visszavont milliárdok és kamarai biztos

A díjmentesítés mellett megkezdődött a gazdasági kamarákról szóló törvény teljes felülvizsgálata is. A vizsgálat kiterjed a központi és területi kamarák kapcsolatára, az állami felügyeletre, a finanszírozási struktúrákra, az átláthatóságra, valamint a korábbi kormánnyal kötött megállapodásokra.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a szervezet működésében súlyos hiányosságok merültek fel:

• Egyes kiemelt programok többmilliárdos keretösszegét nem sikerült határidőre felhasználni,
• Jelentős források áramlottak kommunikációs és projektmenedzsmenti célokra,
• Az elmúlt két év támogatásaiból nagyságrendileg 3 milliárd forint maradt felhalmozódva, amelyet az állam azonnali hatállyal visszavesz, a 2026-os támogatási összeget pedig ki sem utalta.

A működés és a közpénzek átlátható, felelős felhasználásának biztosítására a kormány átmeneti jelleggel kamarai biztost jelöl ki az MKIK élére az új szabályozási keretek elfogadásáig.

Szolgáltató szemléletű modell épül

Az alakuló új rendszerben a központi és a területi kamaráknak konkrét vállalkozásfejlesztési projektekkel kell majd pályázniuk az állami forrásokért. A kormányzati cél egy olyan struktúra megteremtése, ahol a kamara létezik a vállalkozásokért, és ahol a szervezet legitimitását nem a kötelezően behajtott díjak, hanem a ténylegesen elvégzett szakmai munka adja.