Kft-részesedés olcsón: mikor kell adót fizetni a vételár és a névérték különbözete után?

Ha valaki névérték alatt adja el a kft.-jét, első ránézésre úgy tűnhet, hogy a vevő jól járt, az eladó pedig rosszul. Az adózás szempontjából azonban a kép ennél összetettebb, és nem feltétlenül ott keletkezik kötelezettség, ahol elsőre gondolnánk.

Az eladónál nem keletkezik adókötelezettség, hiszen ő veszteséggel adta el az üzletrészét. A névértéknél alacsonyabb eladási ár önmagában nem von maga után szja-kötelezettséget az eladó részéről.

Mit jelent ez a vevő szempontjából?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény külön szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor valaki ingyenesen vagy kedvezményesen jut üzletrészhez. A főszabály szerint jövedelemnek minősül az üzletrész megszerzéskori szokásos piaci értékének az a része, amely meghaladja a megszerzésre fordított igazolt kiadás és a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Vagyis ha a vevő a szokásos piaci értéknél alacsonyabb áron szerez üzletrészt, a különbözet jövedelemnek minősülhet, és adókötelezettség keletkezhet utána.

Milyen jogcímen adózik a vevő?

Az adókötelezettség jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg. Ha a vevő és az eladó között munkaviszony vagy más jogviszony áll fenn, az kedvező áron szerzett üzletrész értéke e jogviszony szerinti jövedelemként adózhat. Ha a felek között semmilyen jogviszony nincs, a különbözet egyéb jövedelemként adóköteles.

Névérték alatt értékesített üzletrész vásárlásakor tehát nem elég csupán az adásvételi szerződés megkötésére figyelni: az adójogi következmények alapos mérlegelése is elengedhetetlen, különösen a vevő oldalán.

Adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és hozz megalapozott döntést!