Így változott a szellemi termékek adózása és könyvelése

A szellemi termékek ma már kulcsszerepet játszanak a vállalkozások értékében, de számviteli és adózási kezelésük gyakran bonyolult. Ebben a cikkben érthetően összefoglaljuk, hogyan kell elszámolni, értékelni és adózni utánuk – 2025-ös szabályok alapján.

A vállalkozások értékének egyre nagyobb részét képezik a szellemi termékek – legyen szó szoftverről, know-how-ról, szabadalomról vagy márkanevekről. Ezek az immateriális javak hosszú távon járulnak hozzá a működéshez, ezért számviteli és adózási szempontból is kiemelt figyelmet igényelnek.

Mi számít szellemi terméknek?

A számviteli törvény szerint szellemi termék az olyan nem anyagi eszköz, amely tartósan szolgálja a vállalkozás tevékenységét, és közvetlenül kapcsolódik az értékteremtéshez. Ide tartoznak a szerzői jogi művek, szabadalmak, szoftverek, védjegyek, formatervek, adatbázisok, know-how-k.

Fontos különbséget tenni a szellemi termékek és a vagyoni értékű jogok között. Ha egy vállalkozás megvásárol egy szoftvert tulajdonjoggal, az szellemi terméknek minősül. Ha viszont csak használati jogot szerez időszakosan, az már vagyoni értékű jog. Ez nemcsak besorolásban, hanem az értékcsökkenés elszámolásában is különbséget jelent.

Aktiválás, értékcsökkenés, értékhelyesbítés

Egy szellemi termék akkor aktiválható, ha azonosítható, jövőbeni gazdasági hasznot hoz, és bekerülési értéke megbízhatóan meghatározható. Ez különösen fontos saját fejlesztés esetén – ha nem teljesülnek ezek a feltételek, a ráfordítást költségként kell elszámolni.

Az értékcsökkenés jellemzően lineáris módszerrel történik, de gyorsított leírás is alkalmazható, például gyorsan elavuló technológia esetén. Szoftvereknél jellemzően 3–5 éves, míg szabadalmaknál, védjegyeknél akár 10 éves időtartamra számolnak leírást. Ha a szellemi termék piaci értéke tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, lehetőség van értékhelyesbítésre is – ez növeli a saját tőkét az értékelési tartalékon keresztül.

Licenc vagy szellemi termék?

Nem minden licenc minősül szellemi terméknek. Ha csak használati jogról van szó, akkor azt a vállalat vagyoni értékű jogként tartja nyilván. A szerződés időtartama alapján számolható el az értékcsökkenés, és a lejáratkor kivezetés szükséges a könyvekből.

Apport – 2025-től adómentesen

A 2025-ös szabályozás egyik lényeges újítása, hogy a szellemi termékek apportja – vagyis társaságba vitele – adómentessé vált. Korábban a magánszemélynek a bekerülési érték és a piaci érték különbözete után kellett adóznia. Most ez csak akkor keletkezik, ha az apportált üzletrészt értékesítik – vagyis az adózás időben kitolódik.

A szellemi termékek megfelelő számviteli és adózási kezelése nemcsak a szabálykövetés miatt fontos, hanem a vállalkozás hosszú távú értékének megőrzése szempontjából is. A 2025-ös szabályváltozások pedig még inkább előtérbe helyezték a tudatos tervezést, különösen apportálás esetén.

Ha kérdésed van a besorolással, könyveléssel vagy az adózással kapcsolatban, jelentkezz konzultációra, és hozd ki a legtöbbet a szellemi vagyonodból!