Mentesül a családi adókedvezmény a jövedelemletiltás alól – itt vannak a részletek

2025. július 1-jétől jelentős változás lépett életbe a jövedelemletiltások területén: a családi adókedvezmény összege ezentúl nem képezheti a letiltás alapját, így a kedvezményezett szülők több pénzt vihetnek haza. A változás a frissen induló végrehajtási ügyekre vonatkozik, emellett nőtt a levonásmentes jövedelemrész is – hívja fel a figyelmet a NAV.

Az új szabályozás szerint a családi adó- és járulékkedvezmény összege teljes mértékben mentesül a jövedelemletiltás alól – vagyis ez az összeg nem számít bele a letiltható jövedelemrészbe. Ez azt jelenti, hogy az adós nettó bérében megjelenő kedvezményt a munkáltatónak teljes egészében ki kell fizetnie az érintett dolgozónak.

Fontos azonban, hogy ez a mentesség csak a 2025. július 1-jétől induló végrehajtási eljárásokra érvényes. A korábban megkezdett ügyek esetében a kedvezmény továbbra is beleszámít a letiltási alapba.

A másik fontos változás, hogy a levonás alól mentes jövedelemrész 60 000 forintról a minimálbér nettó 60%-ára emelkedett, ami 2025-ben 116 029 forintot jelent. Ez az az összeg, amelyből semmilyen körülmények között nem vonható le végrehajtás – az adósnak ezt minden hónapban kézhez kell kapnia.

A szabályozás továbbra is lehetővé teszi, hogy a 200 000 forint feletti nettó jövedelemrész korlátozás nélkül végrehajtható. Ugyanakkor az új szabály alapján a családi kedvezmény összegét itt is figyelmen kívül kell hagyni – tehát még ha a fizetés meghaladja is a 200 ezret, a kedvezmény összege nem vonható le.

A NAV külön értesítést nem küld a változásokról, viszont a munkáltatóknak és más kifizetőknek már július 1-jétől az új szabályokat kell alkalmazniuk – nemcsak az új, de a korábban beérkezett letiltások esetén is, ha azok még folyamatban vannak.

Ha a módosítás miatt változik a levonható összeg (például csökken a NAV felé utalandó összeg), azt a VHJOV nyomtatványon kell jelezni, a hatályos jogszabályok alapján.

A munkáltatóknak emellett értesítési és tájékoztatási kötelezettségük is lehet – ezt a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) 76. § (1) c) pontja és (2) bekezdése szabályozza.

Az új szabályok célja, hogy védettebbé váljon a családi adókedvezmény, és az adósok legalább a létminimum szintjéhez közelítő összeget mindenképpen megkapják. A változások ugyanakkor komoly adminisztrációs feladatokat róhatnak a munkáltatókra, ezért érdemes időben felkészülni az átállásra.

Jelentkezz konzultációra, és átbeszéljük, hogyan érint a változás munkáltatóként, könyvelőként vagy érintett magánszemélyként.