Családi segítség a vállalkozásban – meddig jogszerű?

Nyáron sok kisvállalkozásban jól jön egy segítő kéz – legyen az rokon, élettárs vagy barát. De vajon elég csak megbeszélni, hogy „ugorj már be egy kicsit segíteni”, vagy lehetnek ennek jogi következményei is? A válasz egyértelmű: igen. Mutatjuk, mikor számít jogszerűnek az ingyenes besegítés, és mikor válik belőle munkaviszony.

A kisvállalkozók körében gyakori, hogy egy rokon vagy közeli ismerős időnként beugrik segíteni – például egy bazárban árulni vagy felügyelni az üzletet. Ilyen esetben sokan úgy gondolják, hogy mivel nincs pénzbeli fizetség, nincs is szükség semmilyen szerződésre. Csakhogy ez nem mindig igaz.

A jog különbséget tesz az önkéntes, szívességi alapon végzett munka és a rendes munkaviszony között. Ha valaki csak alkalomszerűen, önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül segít – például egy barát beugrik egy délutánra, hogy te elmehess orvoshoz –, az beleférhet a szívességi munka kategóriájába. Ennek feltételei viszont szigorúak:

• A segítség nyújtása nem lehet rendszeres vagy hosszabb távú.
• Nem lehet szó fizetésről – még természetben sem (például tűzifa, nagyobb mennyiségű gyümölcs, alapanyag, stb.).
• A „segítő” nem dolgozhat fix munkaidőben vagy meghatározott munkakörben.
• Szabadon jöhet-mehet, nem áll utasítás alatt.

Ezeket a kritériumokat egyébként a hatóságok is vizsgálják – a gyakorlatban nem az számít, mit mondanak a felek, hanem az, hogyan zajlik a munka a valóságban.

Ha tehát valaki rendszeresen bejár dolgozni, pontos feladatokat lát el, és például helyettesíti a vállalkozót, akkor ez már munkaviszonynak minősül – függetlenül attól, hogy közeli családtagról vagy barátról van szó.

Mit lehet tenni, ha az ingyenes segítés már nem fér bele a „szívesség” kategóriájába?

Két lehetőség jöhet szóba:

1. Ingyenes megbízási szerződés: A Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozó és a segítő ingyenes megbízási szerződést kössön. Ennek azonban meg kell felelnie a megbízás jogi kereteinek – vagyis nem viselheti magán a munkaviszony jegyeit (fix hely, idő, utasítási jog, stb.). Az árusítás vagy felügyelet jellegéből adódóan azonban ez a megoldás nem mindig állja meg a helyét.
2. Egyszerűsített foglalkoztatás: Talán a legbiztonságosabb opció. Ez egy rugalmas és viszonylag olcsó megoldás, amellyel legálisan alkalmazható valaki rövid távon – például napidíjas formában, akár nyári szezonban is.

És mi a helyzet a szerződéssel? Ha megbízási jogviszonyban gondolkodunk, fontos, hogy minden alkalommal írásban rögzítsük a feltételeket – nem elég egy egyszer megírt, általános szerződés. A foglalkoztatás formája és ideje ugyanis minden esetben meghatározó a jogi megítélés szempontjából.

Egy barát vagy rokon besegítése a vállalkozásba gyakran természetesnek tűnik – és valóban, sok esetben nem is jelent problémát. Ugyanakkor fontos tudni, hol húzódik a jogi határ, és mikor válhat egy szívességből jogviszony. Ha nem szeretnénk bírságot vagy kellemetlen ellenőrzést, érdemes előre tájékozódni, és ha kell, választani egy jogilag biztonságos foglalkoztatási formát – legyen az megbízási szerződés vagy alkalmi munkaviszony. Mert ami elsőre csak segítségnek tűnik, könnyen jogi problémává válhat.