Áfa és teljesítés: kell-e igazolás, vagy elég a teljesítés ténye?
Az építőiparban már szinte rutin, de más szektorokban is előfordul, hogy a megrendelő a teljesítést egy külön dokumentumban, úgynevezett teljesítésigazolásban is megerősíti. De vajon van ennek jelentősége az áfafizetési kötelezettség szempontjából? A válasz összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A magyar áfatörvény szerint az adókötelezettség alapja a „teljesítés”, vagyis az az esemény, amikor egy ügylet ténylegesen megvalósul …
Proactive Business Zrt.

Az építőiparban már szinte rutin, de más szektorokban is előfordul, hogy a megrendelő a teljesítést egy külön dokumentumban, úgynevezett teljesítésigazolásban is megerősíti. De vajon van ennek jelentősége az áfafizetési kötelezettség szempontjából? A válasz összetettebb, mint elsőre gondolnánk.
A magyar áfatörvény szerint az adókötelezettség alapja a „teljesítés”, vagyis az az esemény, amikor egy ügylet ténylegesen megvalósul – például termék átadása vagy szolgáltatás elvégzése. A teljesítés dátuma kulcsszerepet játszik az adó elszámolásában: ez határozza meg, mikor kell kiállítani a számlát és mikorra esik az áfafizetés.
Azonban, ha végignézzük a törvény vonatkozó részeit, sehol nem találunk olyan előírást, amely előírná, hogy a teljesítést külön okirattal – például teljesítésigazolással – is igazolni kellene. Az áfatörvény csak ott kér igazolást, ahol azt kifejezetten kimondja, például nemzetközi értékesítés esetén, vagy amikor valaki speciális adólevonási jogot érvényesít.
Más szóval: önmagában a teljesítésigazolás megléte vagy hiánya nem befolyásolja az áfafizetési kötelezettség keletkezését.
A teljesítésigazolás szerepe a gyakorlatban
Akkor mégis mire jó ez a teljesítésigazolás? A válasz: bizonyítékként. Ha vitás helyzet adódik – például a felek nem értenek egyet abban, mikor történt meg a teljesítés –, akkor egy teljesítésigazolás segíthet tisztázni a tényállást. Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor a megrendelő nem, vagy csak késve állítja ki ezt az igazolást.
Fontos azonban tisztázni, hogy a teljesítésigazolás nem kötelező eleme az áfateljesítésnek, hanem jellemzően a szerződés részeként szerepel. Így ennek hiánya inkább polgári jogi következményekkel járhat – például szerződésszegést jelenthet –, de az áfa szempontjából a teljesítéssel kapcsolatos adókötelezettségek ennek ellenére is érvénybe lépnek.
Bár a teljesítésigazolás hasznos lehet, főként bizonyítási eszközként, nem feltétele az áfa elszámolásának. Aki tehát az ilyen dokumentum hiányában halogatná az adófizetést vagy a számlázást, könnyen tévedésbe eshet.
Az áfatörvény egyértelmű: a teljesítés ténye az, ami számít – nem pedig az, hogy arról papír is született-e. Ettől függetlenül érdemes lehet a szerződésben rögzíteni az ilyen igazolások kiállításának rendjét, hiszen jogvitás helyzetekben ezek segíthetnek a gyorsabb és egyértelműbb ügyintézésben.
Jól jönne a segítség az áfabevalláshoz? Vedd fel velünk a kapcsolatot egy személyre szabott konzultációért!