Szabadság nyilvántartása és kiadása: órában vagy napban jogszerű?

A szabadság kiadása és nyilvántartása kapcsán sok munkáltató és munkavállaló szembesül azzal a kérdéssel, hogy vajon órában vagy napban célszerű-e számolni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás vagy a speciális munkarendek esetében különösen fontos ezt tisztázni. Cikkünkben áttekintjük a szabadság jogszerű kiadásának szabályait, és hasznos tanácsokat adunk, hogyan lehet a különböző helyzeteket megfelelően kezelni.

A szabadság kiadása munkanapokra vonatkozik

A Munka Törvénykönyve (Mt.) 124. § szerint a szabadságot munkanapokra kell kiadni. Általános munkarendben, azaz hétfőtől péntekig, a hét minden napja munkanapnak számít, míg egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a helyzet eltér. Ilyenkor szombatra vagy vasárnapra is adható ki szabadság, ha az a munkavállaló beosztás szerinti munkanapja. Fontos megjegyezni, hogy szabadságot mindig csak teljes munkanapra lehet kiadni, tehát nem osztható meg a nap folyamán munka és szabadság között.

Szabadság nyilvántartása munkanapban

Általános munkarendben a szabadságot mindig munkanapban kell nyilvántartani. Ez egyszerű, ha a hét öt munkanapból áll. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató dönthet úgy is, hogy napban tartja nyilván a szabadságot. Ez azt jelenti, hogy a munkaszüneti napokra nem lehet szabadságot elszámolni, függetlenül attól, hogy a munkavállaló azon a napon egyébként dolgozna.

Munkanap alapú nyilvántartás előnyei

• Egyszerűbb nyilvántartás, ha a munkarend egyenletes.
• Könnyebb tervezés a szabadságkiadás szempontjából.
• A munkanapok figyelembevételével történik a szabadság felhasználása, nem az óraszám alapján.

Szabadság nyilvántartása órában

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál lehetőség van arra is, hogy órában történjen a szabadság nyilvántartása. Ez a módszer akkor előnyös, ha a munkavállalók munkaideje nem egységesen napi 8 óra. A szabadság órában történő nyilvántartásához először az összes szabadságot órákra kell átszámolni: a napi munkaidőt kell felszorozni a napok számával.

Óra alapú nyilvántartás előnyei

• Rugalmasabb, különösen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén.
• Jobban igazodik a változó munkaórákhoz.
• Pontosabb nyilvántartást tesz lehetővé, ha a munkavállalók napi munkaideje nem állandó.

Mikor érdemes választani?

A munkáltatónak a következő naptári évre vonatkozóan kell meghoznia a döntést, hogy napban vagy órában tartja-e nyilván a szabadságot. Fontos, hogy a választást az első szabadság kiadásáig meg kell hozni, és utána már nem módosítható az adott évben.

Tippek a megfelelő módszer kiválasztásához

• Általános munkarendben célszerűbb a munkanapban történő nyilvántartás, mivel egyszerűbb és átláthatóbb.
• Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, ha a munkaidő jelentősen változó, az órában történő nyilvántartás praktikusabb megoldás lehet.
• Fontos mérlegelni a munkavállalók beosztását és a cég adminisztrációs kapacitását is, hiszen a két módszer eltérő adminisztrációs igénnyel járhat.

Hogyan érinti a betegszabadságot?

Betegszabadság esetén is a választott nyilvántartási módszer érvényesül. Ha a munkáltató napban tartja nyilván a szabadságot, akkor a betegszabadságot is munkanapban kell elszámolni. Ha órában történik a szabadság nyilvántartása, akkor a betegszabadságot is ennek megfelelően, a munkaidő-keret alapján kell nyilvántartani.

A szabadság nyilvántartásának módja nagyban függ a vállalat munkarendjétől és a munkaidő-beosztástól. Míg az általános munkarend esetén a nap alapú nyilvántartás a célszerűbb, addig az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az órában történő nyilvántartás lehet a hatékonyabb. A megfelelő rendszer kiválasztása segíti a gördülékeny adminisztrációt és a szabadság pontos elszámolását.