Nem közhasznú szervezetnek adott támogatás kezelése

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen szervezetek között megkülönböztetünk közhasznú jogállású civil szervezeteket és olyan civil szervezeteket, melyek nem rendelkeznek közhasznú státusszal. A két jogállás között – több más egyedi eltérés mellett – lényeges különbség, hogy a támogató cégek/vállalkozások jogosultak-e adókedvezményre vagy sem. A jelen írásban a nem közhasznú jogállású szervezetekkel foglalkozunk.

Az adományok vonatkozásában a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 1. pontja meghatározza az adományok fogalmát. Ez a jogszabály meglehetősen széles értelmezést ad az adományozásnak, így gyakorlatilag bármi számít adománynak, ha azt ellenszolgáltatás nélkül nyújtják. Fontos, hogy az adomány lehet tárgyi vagy szolgáltatás jellegű is. Ezeket az adományokat vállalkozások esetében egyéb ráfordításként kell kezelni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a ráfordítás ténye nem feltétlenül vezet ahhoz, hogy azt elismert költségként kell kezelni.

Az elismert költségek tekintetében az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) alapján szükséges mind az adományt nyújtó, mind az adományt kapó fél részéről a szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat benyújtani. Fontos, hogy a juttatást olyan jogi személy kapja, aki nem minősül külföldinek.Továbbá az adományozott félnek szükséges nyilatkozatot vagy igazolást szolgáltatnia arról, hogy az adomány miatt a társasági adót befizette, és enélkül sem lenne veszteséges a szervezet.

Ha az említett feltételek teljesülnek, akkor a Tao tv. értelmében az adományozott összeg elismert költségként számolható el. Fontos megjegyezni azonban, hogy a közhasznú szervezeteknek adott támogatáshoz képest, az adomány miatt nem vehető igénybe adókedvezmény a társasági adó tekintetében.

Amennyiben a fenti követelmények (nyilatkozatok, igazolások) nem teljesülnek, akkor nem teljesül a társasági adóban foglalt feltétel, ami azt jelenti, hogy az adományt nem lehet elszámolni költségként a társasági adó bevallásban. Ezért az év végén az adománnyal kapcsolatos költségeket csökkenteni kell, és a rá eső társasági adót meg kell fizetni.

Továbbá a társasági adó hasonló szabályozást mutat a kisvállalati adóval, mivel a kisadózó vállalkozások tételesen hivatkoznak a társasági adóra költségeik tekintetében. Ennek értelmében a költségek, melyek nem minősülnek elismert költségnek a társasági adó tekintetében, ugyanazon elvet követve nem lehetnek költségek a kisvállalati adó vonatkozásában sem. Ezt a kapcsolatot a kisvállalati adó szabályai a kiva-törvény 20. § (3) bekezdés d) pontjában állapítják meg.

Az áfával kapcsolatban a helyzet valamivel összetettebb, mivel a Tao tv. által meghatározott költségek nem tesznek különbséget abban, hogy a cég pénzeszközt, terméket vagy szolgáltatást nyújt át, hiszen ezek mind költségként szerepelnek a könyvelési gyakorlatban. Az áfatörvény azonban eltérően kezeli a készpénz átadását, mivel azt nem tekinti termékértékesítésnek, így az áfatörvény hatálya nem vonatkozik rá. Tehát az olyan adományok, ahol pénzeszköz átadása történik, áfa szempontjából nem kerülnek értékelésre.