Új EPR-rendszer: Mit jelent a vállalkozásoknak a kiterjesztett gyártói felelősség?
A július 1-jén elindult kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere új kihívásokat hoz a vállalkozások számára. Az új szabályozás szerint a termékek életciklusa végén keletkező hulladékkezelési költségek a gyártók és az első magyarországi forgalomba hozók felelősségét terhelik.
Czégai Fanni
Fő változások az EPR-rendszerben
- A korábbi állami hulladékgazdálkodási feladatok mostantól a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) égisze alatt működnek.
- A hulladékkezelés finanszírozására az EPR-díj szolgál, melyet a gyártóknak és forgalomba hozóknak kötelezően meg kell fizetniük a MOHU-nak.
Az EPR-díj kalkulációja és fizetése
A díj magasabb lehet, mint azt sokan gondolták. A MOHU a negyedéves EPR-adatszolgáltatások alapján számlákat állít ki, melyeket a vállalkozásoknak 15 napon belül kell kifizetni. A MOHU által nyújtott hulladékkezelési szolgáltatás 27%-os áfa alá esik, tehát az EPR-díj nettó összegére ez az áfa még hozzáadódik. Az EPR-díj két részre bontható: egy része a MOHU-t, míg a másik része az önkormányzatokat illeti meg.
Az EPR hatása a decemberi termékdíjelőlegre
A harmadik negyedéves termékdíjelőleg fizetésének módja is megváltozott. Korábban az első három negyedévben fizetett termékdíj harmadának 80%-a volt az elvárt előleg, most viszont csak a harmadik negyedévben fizetett termékdíj 80%-a.
Összegzés
A kiterjesztett gyártói felelősség új rendszere és a változó termékdíjelőleg szabályozás sok vállalkozás számára bonyolultnak tűnhet, de a grantthornton.hu oldalon elérhető információk segítenek az áttekintésben.
A változásokat minden vállalkozásnak érdemes figyelemmel kísérnie, hiszen pontos és naprakész információk birtokában könnyebb az adminisztratív kötelezettségeknek eleget tenni.
