Ügyvezetők TB-kötelezettsége 2026-ban: a legfontosabb kérdések egy helyen

Nem mindegy, hogy az ügyvezető tagja-e a cégnek, munkaviszonyban dolgozik-e, vagy megbízási szerződéssel látja el a feladatait: a társadalombiztosítási státusz és a fizetendő járulékok mindhárom esetben másképp alakulnak. Összefoglaltuk, hogyan sorolja be a Tbj. a vezető tisztségviselőket, mire kell figyelnie a cégnek és magának az ügyvezetőnek.

A Polgári Törvénykönyv szerint a gazdasági társaság – Kkt., Bt., Kft. vagy Rt. – élén álló vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban irányíthatja a céget. A társadalombiztosítás azonban ennél finomabban különböztet: nem ugyanaz vonatkozik arra, aki csak ügyvezet, mint arra, aki tulajdonosként is részt vesz a vállalkozás életében.

1. Ha az ügyvezető nem tag
Ha az ügyvezető nem tag, munkaviszonyban automatikusan biztosított. Megbízási szerződés esetén „választott tisztségviselőként” csak akkor lesz biztosított, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30 %-át (2026-ban 96 840 Ft).

2. Tagként irányít
A Bt., Kkt. és Kft. vezetői tagjai három úton kerülhetnek a tb-rendszerbe.

• Munkaviszony + ügyvezetés: a társaság munkavállalójaként biztosított, függetlenül attól, hogy tagsági jogon dolgozik-e a hétköznapokban.
• Megbízás + személyes közreműködés: ha például a gyártásban is részt vesz, előbb meg kell nézni, milyen jogviszonyban teszi. Munkaviszonyban végzett termelés mellett az ügyvezetés miatt társas vállalkozó lesz; tagsági jogviszony esetén a választott tisztségviselői szabályokat kell alkalmazni, vagyis a biztosítás a jövedelmi küszöbtől függ.
• Csak megbízás, nincs személyes közreműködés: az ügyvezetés önmagában társas vállalkozói státuszt eredményez, díjazástól függetlenül.

Fontos, hogy részvénytársaságnál az ügyvezető – hiába tag a cégben – nem minősül társas vállalkozónak, itt mindig a munkaviszony vagy a megbízási díj alapján dől el a biztosítása. Ugyancsak lényeges: a választott tisztségviselő nem jelenthető be „tartós megbízási jogviszonyként”, a törvény ezt a lehetőséget más megbízásokra tartja fenn.

3. Nyugdíjas vezető
Amennyiben az ügyvezető nyugdíj mellett – kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként – irányít, rá nem terjed ki a biztosítás: a díjazás után csak a 15 % személyi jövedelemadót kell megfizetnie.

Az ügyvezetők társadalombiztosítási besorolása első látásra bonyolult, pedig csak három kérdést kell végiggondolni: tag-e a cégben, milyen szerződéssel dolgozik, és személyesen részt vesz-e a vállalkozás működésében. Ha erre a hármasra helyes választ adunk, a járulékfizetés és a bejelentés is a helyére kerül – elkerülve a későbbi, sokszor drága korrekciókat.

Szeretnél segítséget a könyvelésedben? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a helyzetedet!