Párhuzamos jogviszonyok és járulékfizetés: a legfontosabb tudnivalók

Sokan gondolják úgy, hogy ha több jogviszonyuk is van, akkor elegendő mindenhol a saját kötelezettségeiket teljesíteniük. A társadalombiztosítás szabályai azonban több ponton összekapcsolják az „A” és a „B” jogviszonyt, így könnyen előfordulhat, hogy az egyik befolyásolja a másikat. Éppen ezért nemcsak célszerű, hanem gyakran elengedhetetlen is a foglalkoztató és a könyvelő tájékoztatása.

A társadalombiztosításról szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint alapvetően minden jogviszonyt külön-külön kell vizsgálni. A törvény kimondja, hogy:

• több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik jogviszonyban külön kell elbírálni a biztosítást,
• a járulékokat minden jogviszonyban meg kell fizetni a járulékalap után.

Első látásra ez azt jelentené, hogy nincs szükség a jogviszonyok összekapcsolására. A gyakorlatban azonban több kivétel is van, amikor a párhuzamos jogviszonyok egymásra hatással vannak.

Mezőgazdasági őstermelők esetében például biztosítási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az érintett más jogviszonyban nem biztosított. Ha tehát valaki munkaviszonyban dolgozik vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedik, őstermelőként már nem kell járulékot fizetnie.

Kisadózóknál a többes jogviszony kizárhatja a kisadózás választásának lehetőségét.

Vállalkozók esetében is számít a többes jogviszony. Egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vagy társas vállalkozót nem terhel minimum járulékfizetési kötelezettség. Ha valaki több vállalkozásban társas vállalkozó egyszerre, a minimum járulékot csak az egyikben kell megfizetnie. Munkaviszonyoknál azonban nincs ilyen kedvezmény: ha valaki több munkáltatónál dolgozik, mindegyiküknek meg kell fizetnie a minimálbér 30 százaléka után a járulékot.

Bejelentési kötelezettségek terén sincs általános könnyítés. A foglalkoztatónak akkor is be kell jelenteni a biztosítotti jogviszonyt, ha az érintett több helyen dolgozik. Egyedüli kivételt a megbízási jogviszony jelenthet: ha valaki másik biztosítási jogviszony alapján már biztosított, és ezt igazolja, a kifizetőnek nem kell bejelentést tennie.

Ekho-s adózásnál is számítanak a párhuzamos jogviszonyok. Ilyenkor szükséges lehet igazolni, hogy a munkavállaló másik jogviszonyában a minimálbérnek megfelelő jövedelmet szerzett, amely után a közteherfizetés általános szabályok szerint történt.

A párhuzamos jogviszonyok tehát nem minden esetben függetlenek egymástól. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek könnyen összefonódhatnak, és ha az érintett nem jelzi időben a foglalkoztatónak vagy a könyvelőnek a helyzetet, abból komoly adminisztrációs vagy pénzügyi probléma adódhat. Érdemes tehát mindig tájékoztatni a megfelelő szereplőket a fennálló jogviszonyokról, hogy elkerülhető legyen a későbbi kellemetlenség.

Nem vagy biztos benne, hogyan érinti a többes jogviszony a járulékfizetésben vagy a bejelentési kötelezettségekben? Jelentkezz konzultációra, ahol szakértőink segítenek átlátni a szabályokat és megtalálni a legjobb megoldást.