Jelentős változások a sérelemdíj adómentességében: 2025-től új szabályok

Mi az a sérelemdíj? – A jogi alapok

A sérelemdíj egy nem vagyoni kártérítés, amelyet akkor kérhet valaki, ha jogsértés következményeként személyiségi jogait sértették meg. A Polgári Törvénykönyv alapján az érintett fél kártérítést kérhet, ha például a testi épségét, egészségét, személyes szabadságát, becsületét vagy jó hírnevét megsértették, vagy ha hátrányos megkülönböztetést szenvedett el.

Korábban az Szja törvény szerint a sérelemdíjat adómentesen lehetett kifizetni, kivéve, ha az a jövedelmet pótolta. Az adómentesség sok esetben hatékony megoldást jelentett, különösen munkajogi viták, kártérítési ügyek vagy jogviszonyok lezárásakor, ha a felek peren kívül megegyeztek.

Mi változott 2025-től?

A januári módosítások értelmében a sérelemdíj már nem lesz adómentes, ha a felek peren kívül állapodnak meg annak kifizetéséről. A változtatás célja, hogy megszüntesse a sérelemdíjjal való visszaélést és biztosítsa, hogy a kifizetett összeg a jogsértés okozta kár kompenzálását szolgálja, nem pedig adóoptimalizálási célt.

A módosított jogszabályok szerint a bíróság által peres eljárás keretében megállapított sérelemdíj továbbra is adómentes marad. Azonban, ha a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg a kifizetésről, az adózás alá esik, mintha jövedelmet kaptak volna.

Milyen hatásai lehetnek a jogszabályváltozásnak?

A jogszabályváltozás egyik legfontosabb célja, hogy megelőzze a sérelemdíjjal való visszaéléseket. Az új szabályozás biztosítja, hogy a sérelemdíjat valóban a jogsértés kártérítéseként kezeljék, nem pedig adóoptimalizálás céljából. Az ilyen típusú kifizetésekre mostantól szigorúbb feltételek vonatkoznak, amelyek megnehezítik azok használatát a vállalatok és magánszemélyek számára, akik eddig könnyen elkerülhették az adózást.

Egyes vállalkozások, főként közép- és nagyvállalatok, eddig nem alkalmaztak sérelemdíjat, mivel már a jogsértés elismerése is jelentős presztízsveszteséget okozott volna számukra. A kisebb vállalkozások esetében azonban gyakran előfordult, hogy a sértett fél a sérelemdíj kifizetésére kényszerítette a céget, és abban a reményben járt el, hogy adóoptimalizálást végezhet, esetleg még az adót is a cégre hárítva. Az új szabályok szigorítják ezen gyakorlatokat, és lehetőség szerint megakadályozzák az ilyen visszaéléseket.

A bíróságok terhelése és a jogvita elhúzódása

Bár az új szabályozás számos visszaélés megelőzésére irányul, egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jogszabályok életbe lépése bírósági leterhelést is okozhat. Ha a felek peren kívül szeretnék érvényesíteni sérelemdíj iránti igényüket, akkor mostantól bírósági jóváhagyásra van szükségük, ami nemcsak az ügyek elhúzódását eredményezheti, hanem a bíróságok munkáját is megnöveli. Így a jogviták nemcsak hosszabb ideig tarthatnak, hanem további költségekkel is járhatnak a felek számára.

Összegzés

A 2025-ös jogszabályváltozások jelentős hatással lesznek a sérelemdíjak kezelésére, és új kihívásokat teremtenek a vállalkozások, illetve magánszemélyek számára egyaránt. A sérelemdíjak adómentessége csak bírósági eljárás keretében, vagy bírósági jóváhagyású egyezségek esetén marad érvényben. Az új szabályozás célja, hogy megelőzze a sérelemdíjjal való visszaéléseket és biztosítsa, hogy azok valóban a jogsértések kompenzálására szolgáljanak. A felek számára tehát fontos, hogy tisztában legyenek az új követelményekkel, hogy elkerüljék a kellemetlen adózási következményeket és a jogviták elhúzódását.

Biztos vagy benne, hogy naprakészen kezeled vállalkozásod pénzügyeit? Lépj velünk kapcsolatba, hogy segíthessünk az adózási változások követésében!