Átalányadózási státusz elvesztése: teendők és fontos kérdések

Az átalányadózás egyszerű és kedvező megoldás lehet egyéni vállalkozók számára – de mi történik, ha a bevételi határ átlépése miatt már nem lehet élni vele? Cikkünkben összefoglaljuk, mik a legfontosabb tudnivalók és teendők ilyen esetben.

Az egyszerűsített adózási formát – az átalányadózást – az egyéni vállalkozók csak akkor alkalmazhatják, ha éves bevételük nem haladja meg az adott jogszabályban rögzített határt. 2025-ben a főszabály szerint ez az összeg az éves minimálbér tízszerese, ami 34 896 000 forintot jelent. Kiskereskedelemmel foglalkozók, illetve postai közreműködők esetében ez a határ jóval magasabb, az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 174 480 000 forint. Év közben kezdett vagy megszüntetett vállalkozásoknál az értékhatárt időarányosan kell számítani. A részletes szabályozás a NAV hivatalos tájékoztatójában is elérhető: Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai – 2025.01.24.

Értékhatár átlépése és az átalányadózás elvesztése

Ha egy vállalkozó az év során túllépi az előírt bevételi határt, az átalányadózásra való jogosultsága az adott év január 1-jétől megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a teljes évre a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell adózni, nem alkalmazható visszamenőleg az átalányadó. Az átalányadózás legkorábban a túllépést követő két év után, tehát 2027 január 1-jétől választható ismét.

A már benyújtott bevallások kezelése

Az év első felére vonatkozóan, az átalányadózásra jogosító bevételi határ átlépése előtt benyújtott 2558-as bevallásokat nem szükséges visszavonni vagy önellenőrizni. Ezek az adóbevallások érvényesek, mivel az adózó az értékhatár eléréséig átalányadózónak minősült.

Költségek és járulékok kezelése

A korábban megfizetett személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulékok és szociális hozzájárulási adó visszamenőlegesen költségként elszámolhatók a jövőbeli adómegállapítás során. Ugyanez igaz az egyéb vállalkozási kiadásokra is, például anyagköltségre vagy bérre. Az értékhatár átlépésekor a pénztárkönyvben külön költségoszlopokat kell nyitni, és egy összegben rögzíteni a felmerült költségeket.

Bevallások és járulékok megosztása a túllépés hónapjában

A NAV iránymutatása alapján az év azon hónapját, amikor az értékhatár átlépése megtörténik, meg kell bontani két időszakra: az értékhatár alatti és az azt meghaladó részre. Ennek megfelelően a járulékokat is arányosan kell megosztani, és az időszakokra külön bevallást kell benyújtani.

Az előző évben vásárolt tárgyi eszközök után a 2025-re eső értékcsökkenési leírás elszámolható a jövedelem meghatározásánál. Fontos azonban figyelembe venni, hogy az előző időszakra már elszámolt értékcsökkenést nem lehet kétszer elszámolni.

Az átalányadózásra jogosító bevételi értékhatár túllépése komoly változásokat hoz a vállalkozók adózási és adminisztratív kötelezettségeiben. A pontos szabályok ismerete elengedhetetlen a helyes és problémamentes adózás érdekében, ezért fontos időben megtenni a szükséges lépéseket és tájékozódni az aktuális előírásokról.

Ha túllépted az átalányadózási értékhatárt, hirtelen rengeteg kérdés merülhet fel: hogyan számold el a költségeket? Mi legyen a bevallásokkal? Mikor térhetsz vissza újra az átalányadózásra? Ezek nem egyszerű kérdések – de nem is kell egyedül megbirkóznod velük.

Kérj személyes konzultációt, és segítünk tisztán látni! Adószakértőnk átnézi veled a helyzetedet, és megmutatja, hogyan tudod a legtöbbet kihozni a lehetőségeidből – bírságok és felesleges körök nélkül.