Amit sokan nem tudnak a szellemi munkakörök foglalkozás-egészségügyi szabályairól
A képernyő előtti munkavégzés egészségügyi követelményeit továbbra is részletes jogszabályok szabályozzák. Felmerül a kérdés: szükséges-e évente foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venni szellemi munkakörben? A hatályos előírások alapján nem mindig egyértelmű a válasz. Cikkünkben összefoglaljuk, mikor és milyen formában kötelező az alkalmassági vizsgálat elvégzése. Milyen szabályok vonatkoznak a szellemi munkakörökre? A Munka Törvénykönyve és a munkavédelmi törvény …
Proactive Business Zrt.

A képernyő előtti munkavégzés egészségügyi követelményeit továbbra is részletes jogszabályok szabályozzák. Felmerül a kérdés: szükséges-e évente foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venni szellemi munkakörben? A hatályos előírások alapján nem mindig egyértelmű a válasz. Cikkünkben összefoglaljuk, mikor és milyen formában kötelező az alkalmassági vizsgálat elvégzése.
Milyen szabályok vonatkoznak a szellemi munkakörökre?
A Munka Törvénykönyve és a munkavédelmi törvény is kimondja, hogy a munkáltatónak kötelessége olyan munkakörnyezetet biztosítani, amely nem veszélyezteti a dolgozók egészségét. Ennek része az is, hogy a munkába lépés előtt, illetve a munkaviszony fennállása alatt bizonyos időközönként biztosítani kell az alkalmassági vizsgálatot – külön jogszabályok alapján.
A képernyő előtti munkavégzés esetén külön rendelet (50/1999. EüM) szabályozza a látásvizsgálat rendjét. Ez alapján:
- a munkába állás előtt,
- majd kétévente,
- illetve panasz esetén
szem- és látásvizsgálatot kell biztosítani a dolgozók számára.
Ha a vizsgálat során indokolttá válik, a munkavállalót szemész szakorvoshoz kell irányítani.
Mit mondanak a rendeletek a rendszeres orvosi vizsgálatról?
A jelenleg hatályos szabályozás szerint – többek között a 33/1998. NM rendelet alapján – az irodai, képernyős munkát végzők esetében nem szűnt meg az általános foglalkozás-egészségügyi vizsgálati kötelezettség, még ha a jogalkotás egyes területeken nem is tartott lépést az aktuális munkavégzési formákkal (pl. hibrid vagy távmunka).
A munkáltatónak ugyanakkor lehetősége van arra, hogy a munkahelyi kockázatértékelés alapján döntsön arról, hogy milyen gyakorisággal rendeli el az orvosi vizsgálatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkakör nem jár különösebb egészségügyi kockázattal, elegendő lehet a belépéskori vizsgálat, majd az előírt kétévenkénti látásellenőrzés.
Az viszont semmiképp nem javasolt, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot teljesen mellőzzék – még szellemi munkakör esetén sem.
Mivel a jogszabályi háttér nem egységes, és több régi szabály továbbra is hatályban van, a legbiztonságosabb megoldás, ha a munkáltató nem változtat a korábbi vizsgálati rendjén. A munkavállalók egészsége és a cég jogi biztonsága is akkor van a legnagyobb biztonságban, ha a munkába állás előtt, majd legalább kétévente sor kerül a foglalkozás-egészségügyi ellenőrzésre – látásvizsgálattal együtt.