Adatigénylés e-mail-címre: hol húzza meg a határt a Kúria?

A Kúria legfrissebb joggyakorlati döntése (BH2025.251.) szerint a közfeladatot ellátó szervektől nem lehet – közérdekű adatkérésre hivatkozva – követelni a munkavállalók egyéni e‑mail‑címeinek listáját vagy számát. A bírói döntés azt vizsgálta, hogy mikor tekinthető közérdekű adatnak egy e‑mail‑cím, és mit enged az információszabadságról szóló törvény a gyakorlatban.

Egy adatigénylésben az szerepelt, hogy a közfeladatot ellátó szerv közölje, hány e‑mail‑címet kezel a hivatal a már ismert … végződésű címeken túl, és adja ki ezek listáját is. A szerv ezt nem tudta teljesíteni, mert nem rendelkezik ilyen listával, és közölte csupán a hivatalos elérhetőségeket tartalmazó linkeket. Ezért az adatigénylő bírósághoz fordult.

A felperes az Alaptörvény információszabadságról szóló rendelkezéseire, az Infotv. közérdekű adat fogalmára, valamint egyéb jogszabályi hivatkozásokra támaszkodott, és azt kérte, hogy a hivatal adja ki az e‑mail‑címek listáját és darabszámát.

A bíróság megállapította, hogy a munkavállalók egyéni e‑mail‑címei nem tartoznak a közérdekű adatok körébe. Ezek a címek nem a szervezet működésével és a közfeladat ellátásával összefüggő információk, hanem olyan adatnak tekinthetők, amelyekhez — többek között — maga az érintett munkavállaló fér hozzá. Emiatt nem áll fenn jogi kötelezettség azok kiadására közérdekű adatkérés esetén.

Ezzel szemben a hivatal általános, hivatalos elérhetőségei (például ügyfélszolgálati vagy központi e‑mail‑cím) közérdekű adatnak minősülhetnek, mivel ezek a szervezet működésével, az ügyintézés átláthatóságával állnak összefüggésben.

A döntés rögzíti, hogy a közérdekű adatkérés célja az intézmény működésének és a közügyek intézésének átláthatósága. Amikor egy munkavállalóhoz közvetlenül kötődő, egyedi e‑mail‑címeket kérnek, az már nem ezt a célt szolgálja, hanem a dolgozók személyes elérhetőségének feltérképezésére irányul. Ez az Infotv. értelmezése szerint nem tartozik a közérdekű adatok fogalomkörébe.

A bíróság emellett kiemelte, hogy a további e‑mail‑címek közzététele informatikai és biztonsági kockázatot is hordozhat, ami tovább alátámasztja azt, hogy azok kiadása nem előfeltétele az átlátható működésnek.

A Kúria döntése szerint tehát a dolgozók egyéni e‑mail‑címei nem tekinthetők közérdekű adatnak, és ilyen adatok közérdekű adatkérés útján nem adhatók ki. Az intézmény hivatalos, közös elérhetőségei viszont kiadhatók, amennyiben ezek a működés átláthatóságát szolgálják.