A lakáskiadás alapvető szabályai
Az ingatlanpiac főszezonja augusztus és szeptember hónapra esik, amikor a legtöbben keresnek bérelhető házakat és lakásokat, különösen a felsőoktatási tanév kezdetével. Ilyenkor gyorsan fogy az elérhető albérletek kínálata, így érdemes megérteni a hosszú távú lakáskiadás szabályait.
Czégai Fanni
Azok, akik távoli lakóhelyüktől tanulnak vagy dolgoznak, gyakran bérlés útján oldják meg lakhatásukat. A bérleti feltételek tekintetében érdemes a bizalmat írásos szerződésben is rögzíteni. Fontos, hogy a bérlőknek érvényes lakásbérleti szerződésük legyen a bérelt lakásról, és a havi lakbér kifizetését érdemes dokumentálni. Az egyszerűség kedvéért a bérlők általában átutalással fizetnek, és a közleményben feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
A lakáskiadáshoz nem feltétlenül szükséges adószám, hacsak a bérbeadó nem választott valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási módot. Amennyiben a bérbeadó magánszemély, és nem turisztikai célból adja ki az ingatlant, a bérbeadás általában áfamentes. A havi lakbér után érdemes átvételi elismervényt kiállítani, amely írásban igazolja a bevételt.
A bérbeadott ingatlan teljes bevételéből a jövedelmet két módon lehet számolni. Egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, ahol az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés csökkentik a bevételt. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalékot vonnak le költségként, majd ezen alapul a bérbeadó jövedelme. A jövedelem után negyedévente adóelőleget kell fizetni, és éves személyi jövedelemadó-bevallásban kell feltüntetni az ingatlanbérbeadásból származó jövedelmet, amely után az adó mértéke általában 15 százalék.
