A Foglaló adózása ingatlan adásvételeknél: Jogszabályok és gyakorlati útmutató
Az ingatlan adásvételek során gyakran felmerülő kérdés a foglaló után fizetendő személyi jövedelemadóval kapcsolatos. E blogbejegyzésben megvizsgáljuk a foglaló jogi természetét, az adókötelezettségét és annak kivételes eseteit, valamint a gyakorlati következményeket.
Czégai Fanni
Mi a Foglaló és Mikor Adóköteles?
A foglaló az adásvételi szerződés megkötésére irányuló kötelezettségvállalás megerősítéseként szolgáló pénzösszeg. A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha a szerződés teljesítése meghiúsul, és az eladó felelős, a foglaló elveszik, a vevőnél pedig kétszeresen térül vissza. Adójog szempontjából a foglaló a magánszemély által más személytől megszerzett jövedelemként kezelendő, ami személyi jövedelemadó köteles.
Mikor Adómentes a Foglaló?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a bevétel nem minden esetben számít jövedelemnek. Bizonyos esetekben, mint például a kártalanítás, kárpótlás vagy sérelemdíj, a bevétel adómentes. Azonban a Kúria döntése szerint a foglaló nem azonos a kártérítéssel, így alapesetben nem mentesül az adó alól.
Vagyoni Elégtételként Történő Adómentesség
A vagyoni elégtétel, amely 2019-ben került be a törvénybe, bizonyos jogsérelmek esetén adómentes bevételt jelenthet. Viszont a foglaló nem jogsérelem alapján keletkezett bevétel, ezért ez az adómentesség nem vonatkozik rá.
Foglaló Kártalanításként Történő Kezelése
Ha a foglalót kártalanításként kötik ki a szerződésben, akkor annak adójogi megítélése változhat. Azonban a foglaló alapvetően nem kártalanítási célból kerül megállapításra, így ritka, hogy ilyen jelleggel bírjon.
Gyakorlati Tanácsok
Bár sokak számára nem egyértelmű, az adásvételi szerződés meghiúsulása esetén megtartott foglaló után személyi jövedelemadót kell fizetni. Minden esetben ajánlott adószakértő vagy jogi tanácsadó bevonása a helyzet pontos megértéséhez és az adókötelezettség tisztázásához.
