Búcsú a felesleges csomagolástól: szigorúbb előírások és kötelező adatadási feladatok a cégeknek

Jelentős átalakulást hoz a gyártók, az importőrök és a kereskedők mindennapjaiban az Európai Unió csomagolásokról és csomagolási hulladékról szóló rendelete, a PPWR. A fokozatosan életbe lépő szabályozás elsődleges célja a csomagolási hulladék mennyiségének érdemi csökkentése, az alapanyagok körforgásban tartása, valamint a felesleges és környezetterhelő megoldások kiszorítása a piacról.

Kevesebb ürestér és a káros anyagok kiszorítása

A szabályozás egyik legszembetűnőbb változtatása a szállítói, gyűjtő- és e-kereskedelmi dobozok méretezését érinti. A jövőben a csomagolásokban található ürestér aránya főszabály szerint nem haladhatja meg az 50 százalékot, ami a túlméretezett dobozok végét jelenti. Ez a változás a termékvédelmi elvárások és a beszállítói megállapodások teljes felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Az anyagösszetétel terén is szigorúbb feltételek lépnek életbe. A 2030-tól fokozatosan bevezetendő előírások kiemelten kezelik az újrafeldolgozhatóságot, így az alapanyagok megválasztásakor kulcskérdés lesz azok későbbi újrahasznosíthatósága. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerekkel érintkező csomagolóanyagoknál már 2026. augusztus 12-étől tilos a lassan lebomló, úgynevezett PFAS-vegyületek használatát a megadott határértékek felett.

Változó címkék és szigorúbb marketingüzenetek

A fogyasztók tájékoztatását a későbbiekben egységes uniós jelölőrendszer segíti majd, amely egyértelművé teszi az anyagtípust és a helyes szelektív gyűjtési módot. A vállalkozásoknak emellett a környezeti jellegű marketingállitásaikra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. Az újrahasznosíthatóságra utaló üzenetek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha azok a kötelező minimumnál jobb teljesítményt mutatnak be, és pontosan tisztázzák, hogy a csomagolás egészére vagy csak egy részére vonatkoznak.

A felkészülés kulcsa a felelősségi körök tisztázása

A rendeletből fakadó kötelezettségek nem kizárólag a csomagolóanyag-gyártókat terhelik, hanem az ellátási lánc minden szereplőjére vonatkoznak. Amikor például egy vállalkozás a megrendelője logójával ellátott dobozba csomagolja a terméket, pontosan rögzíteni kell a feladatok megoszlását a gyártó, a csomagoló és a márkatulajdonos között.

Ettől a pontos szereposztástól függ ugyanis, hogy kinek kell kiállítania a megfelelőségi igazolásokat, illetve milyen adatokat kell bekérni a beszállítóktól vagy átadni a vevőknek. A hiányos nyilatkozatok komoly üzleti kockázatot jelenthetnek a teljes értékesítési láncban, ezért a belső folyamatok, a beszállítói adatgyűjtés és a csomagolási portfólió átfogó felülvizsgálata nem halasztható tovább.

Az új uniós csomagolási rendelet összetett feladatok elé állítja a piaci szereplőket, mivel a jogszabályi megfelelés a beszerzéstől a termékfejlesztésen át a marketingig szinte minden területet érint. A zökkenőmentes átállás érdekében a vállalatoknak mielőbb azonosítaniuk kell a saját ellátási láncukban betöltött pontos szerepüket, és fel kell mérniük a csomagolási portfóliójuk átalakításával járó belső teendőket és költségeket.