Bértranszparencia 2026: miért érdemes már most nekiállni a munkakör-értékelésnek?
A bértranszparencia-irányelv elvileg 2026. június 7-étől alkalmazandó, bár a magyar jogszabály várhatóan késik. A felkészülést azonban nem érdemes halasztani. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kezdik meg már most a rendszereik átalakítását, rohamtempóban kell majd alkalmazkodniuk az új elvárásokhoz. Mit vár el az irányelv? A munkáltatóknak olyan besorolási rendszert kell létrehozniuk, amelyben az azonos értékű munkát …
Proactive Business Zrt.
A bértranszparencia-irányelv elvileg 2026. június 7-étől alkalmazandó, bár a magyar jogszabály várhatóan késik. A felkészülést azonban nem érdemes halasztani. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kezdik meg már most a rendszereik átalakítását, rohamtempóban kell majd alkalmazkodniuk az új elvárásokhoz.
Mit vár el az irányelv?
A munkáltatóknak olyan besorolási rendszert kell létrehozniuk, amelyben az azonos értékű munkát végző munkavállalók egy kategóriába kerülnek. A kategóriákhoz átlátható bérezési elvek mentén bérszávokat kell rendelni. A díjazást tágan kell értelmezni: az alapbéren túl a bónuszokat, a rendkívüli munka pótlékát, az utazási kedvezményeket és a természetbeni juttatásokat is figyelembe kell venni.
Hogyan értékelhető egy munkakör?
Az uniós iránymutatások alapján az objektív értékelés négy fő tényezőn alapul: készségek, erőfeszítés, felelősség és munkafeltételek. A munkáltatónak ezeket súlyoznia kell az adott munkakör sajátosságaitól függően. Az értékelés nem épülhet egyetlen domináns tényezőre, és nem lehet elfogult. A szubjektív értékítéletek a jövőben nem lesznek elfogadhatók.
Jó példa a Next ruházati lánc ellen indított per, amelyet több mint 3500 bolti eladónő kezdeményezett arra hivatkozva, hogy indokolatlanul keresnek kevesebbet a férfi raktáros kollégáiknál. A bíróság tíz kritérium alapján pontszámokat rendelt a két munkakörhoz, és megállapította, hogy az eladói és a raktárosi munkakör azonos értékű. A Next-et arra kötelezték, hogy alakítsa át bérezési rendszerét, és fizesse meg az elmaradt béreket: összesen mintegy 30 millió font, vagyis közel 13 milliárd forint értékben. Egy ilyen ügy óriási reputációs és pénzügyi kockázatot jelenthet bármely cég számára.
Az első lépés a vállalati kompetenciatérkép elkészítése, amely munkakörönként rögzíti az elvárt készségeket és képességeket. Erre alapozva dolgozható ki a teljes munkaköri struktúra, amelyre aztán felépíthető az átlátható bérképzés.
Fontos hangsúlyozni: fizetésbeli eltérések egy kategórián belül is lehetségesek, ha valaki objektív kritériumok alapján többet teljesít. A bizonyítási kötelezettség azonban a munkáltatónál lesz, és az eltéréseket csak valóban objektív, dokumentált értékelési rendszerrel lehet majd alátámasztani.
Mik lesznek a következmények?
A munkavállalóknak joguk lesz kártérítéshez három évre visszamenőleg, előzetes felső határ nélkül. Ezen felül bírság is kiszabható. Az irányelv elvárása szerint a szankcióknak arányosnak, hatékonynak és kellően visszatartó erejűnek kell lenniük.
Könyveléssel vagy adózással kapcsolatos kérdésed van? Jelentkezz konzultációra, és segítünk.