Ingóértékesítés és szja: mikor kell bevallani, és mikor nem?

Használt tárgyakat adtál el tavaly? Lehet, hogy ki kell egészítened a bevallási tervezetet. Mutatjuk, mikor kell adózni, mikor nem, és hogyan kell kiszámítani a jövedelmet.

Mi számít ingó vagyontárgynak?

Ingónak minősül minden dolog, ami nem ingatlan, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló termést vagy terményt. Ha valaki saját maga által készített terméket például ékszert vagy kézimunkát értékesít, az nem ingóértékesítés, hanem önálló tevékenység, amelyet be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Hogyan kell megállapítani a jövedelmet?

A jövedelem egyszerűen a bevétel mínusz a felmerült igazolt költségek. Levonható a megszerzésre fordított összeg, az eladással kapcsolatos igazolt költségek és az értéknövelő beruházások, de csak a bevétel mértékéig.

Megszerzési értéknek minősül a vásárláskor fizetett ár, csere esetén a szerződésben rögzített érték, öröklésnél a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ajándéknál az illetékkiszabás alapjául szolgáló, illetve illetékkiszabás hiányában a szerzéskori szokásos piaci érték.

Fontos, ha a piaci értéket meghaladó összegért adja el valaki az ingóságát, a különbözet nem ingóértékesítési bevételnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, és az összevont adóalap részét képezi.

Mennyi az adó mértéke?

Az ingóértékesítésből származó jövedelem után 15 százalék szja fizetendő. Ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, a jövedelem az összevont adóalap részeként önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, és 13 százalék szociális hozzájárulási adó is keletkezik. Mivel a szocho nem számolható el költségként, az adóalap a jövedelem 89 százaléka.

Közös tulajdonban lévő ingó értékesítésekor a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában kell megosztani.

Mikor nem keletkezik adókötelezettség?

Nem keletkezik adókötelezettség – sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség –, ha a magánszemély ingó értékesítéséből származó összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer forintot meghaladja, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalék adót megfizetni. Ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 30 ezer forinttal csökkenteni kell.

Ha az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül, akkor a jövedelmet az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok (bevétel-költség) alapján kell megállapítani, de a jövedelem az összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, tehát 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik. Figyelemmel arra, hogy ez utóbbi közteher költségként nem számolható el, ezért az adó alapja (szja és szocho tekintetében is) a jövedelem 89 százaléka.

Nem kell a magánszemélynek jövedelmet megállapítania, ha az adóévben az ingóértékesítéséből származó bevétele – ideértve azt is, ha az gazdasági tevékenységből származik – nem haladta meg a 600 ezer forintot. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy bár gazdasági tevékenységnek minősül, ha a magánszemély az összegyűjtött ruhákat értékesíti, de erre a tevékenységére tekintettel mégsem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az adóévben az ingó vagyontárgyak értékesítésből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Segítségre van szükséged a könyvelésedben? Jelentkezz konzultációra, és beszéljük át a kérdéseidet.