Megbízási vs. tartós megbízási jogviszony – mi változott 2026-tól?

2026. január 1-jétől új fogalom került a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok  körébe. Míg a „hagyományos” megbízásnál a biztosítási kötelezettség a díj összegétől függ, az új a tartós megbízási jogviszony esetében elegendő, ha a foglalkoztató előzetesen tartós megbízásként jelenti be a jogviszonyt az adóhatóságnál. A változás a költségelszámolástól a tb-ellátásokig több ponton érinti a megbízókat és a megbízottakat egyaránt. Nézzük, miben különböznek egymástól, miben nem!

A biztosítási jogviszony létrejötte

Megbízási jogviszony – azaz díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – keretében csak akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a megbízással személyesen munkát végző személy járulékalapot képező megbízási díja eléri vagy meghaladja a minimálbér harminc százalékát (2026-ban havi bruttó 96 840 forintot), naptári napokra annak harmincad részét (2026-ban napi bruttó 3228 forintot), azaz, a biztosítási jogviszony létrejötte a megbízási díj járulékalapot képező összegétől függ.

A tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Erre tekintettel nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte, hanem csak annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a foglalkoztató a hosszabb időre (például hónapokra, évekre) létrejött megbízást tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak, azaz, a biztosítási jogviszony a foglalkoztatói bejelentés alapján jön létre.

Költségelszámolás

A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó jövedelemből – a személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség, vagy számlákkal igazolva a személyi jövedelemadó szabályai szerinti tételes költségek (maximum a megbízási díj 50 százalékáig) levonására kerülhet sor. A megbízott bármelyik költségelszámolást választhatja. A költséggel csökkentett díj alapján kell megfizetni a személyijövedelemadó-előleget, a szociális hozzájárulási adót, valamint biztosítási jogviszony esetén a társadalombiztosítási járulékot.

A fenti költségelszámolás alkalmazható mind a megbízási jogviszony – azaz díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – esetén, mind a tartós megbízási jogviszonynál.

Ha azonban például vezető tisztségviselői feladatok ellátására kerül sor megbízás keretében, akkor költségelszámolás nem alkalmazható, hiszen nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéből származó jövedelem.

A biztosítási jogviszony bejelentése

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Ha teljesül a fenti jövedelmi feltétel, akkor a megbízást mint biztosítási jogviszonyt visszamenőlegesen be kell jelenteni. 

Tartós megbízás esetén a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell eleget tenni a biztosítási jogviszony bejelentésére a 08E nyomtatványon.

Jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra

Az utólagos bejelentés több tb-ellátás esetében azt eredményezi, hogy a megbízott a díjazása alapján ugyan biztosítottnak minősül, de mégsem kap meg minden biztosítási alapon járó ellátást.

Tartós megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszonyt még a foglalkoztatás megkezdését megelőzően jelentik be, ebből adódóan – amennyiben az adott ellátás előfeltételei fennállnak – a tartós megbízási jogviszonyban dolgozó megbízott jogosult minden tb-ellátásra, esetében a fenti hátrányos megkülönböztetés nem áll fenn.

Tb-közterhek megfizetése

Biztosítási jogviszonyban álló, nem sajátjogú nyugdíjas megbízott járulékalapot képező megbízási díjából levonják a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. A megbízó ezen alap figyelembevételével megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. A megbízottnak társadalombiztosítási járulékot nem kell megfizetnie. A megbízó – az ingyenes megbízást kivéve – 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Tartós megbízási jogviszony esteén legalább a minimális alapok szerint meg kell fizetni a társadalombiztosítási közterheket.

Ha a nem saját jogú nyugdíjas tartós megbízás keretében dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni. Ha a megbízott járulékalapot képező jövedelme a fenti összeget meghaladja, akkor persze ebből kerül sor a járulékfizetésre.

Továbbá, ha egyidejűleg több tartós megbízási jogviszonyban is dolgozik a megbízott, akkor minden jogviszonyában külön-külön meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot.

A fenti minimális alap szabályait kell alkalmazni a munkáltató szociálishozzájárulásiadó-fizetésére is, azaz legalább a mindenkori minimálbér 30 százaléka után kell megfizetnie a megbízónak a szociális hozzájárulási adót azzal, hogy a fentiekben leírtak szerint ez esetben is alkalmazni kell az arányosítást és a mentesítést.

Ha szeretnéd szakértővel átnézni a megbízási szerződéseket és a járulékszámítást, jelentkezz konzultációra.