Első lakásszerzés újratöltve – így értelmezik most a jogszabályt

A CSOK Plusz új szabályai meglepő helyzeteket teremtenek: akár úgy is első lakásszerzőnek minősülhetsz, hogy korábban már volt lakás a neveden. Nem mindegy azonban, mekkora tulajdoni hányadod volt, lakott-e benne haszonélvező, vagy bontásra került-e az ingatlan. A cikkből kiderül, mikor számítasz első lakást vásárlónak – és mikor nem.

A CSOK Plusz és az Otthon Start támogatási rendszerének összehangolása több szempontból kedvező, de vannak furcsa mellékhatásai is. Az egyik ilyen meglepő helyzet: előfordulhat, hogy akkor is első lakásszerzőnek minősülsz, ha korábban már volt 100%-ban a tulajdonodban egy ingatlan. A részletszabályok alapján több kivétel is lehetővé teszi ezt a látszólag ellentmondásos helyzetet.

Mit jelent az, hogy első lakásszerző?

A CSOK Plusz rendelet módosításai részben átvették az Otthon Start program szabályait, így bővült azoknak a köre, akik első lakásszerzőnek számítanak. Ez nem csupán elnevezés kérdése – konkrét árkorlátok és támogatási feltételek függnek ettől a minősítéstől.

A jelenlegi szabályozás szerint akkor is első lakásszerzőnek számíthatsz, ha:

• a korábbi lakóingatlan értéke nem haladta meg a 15 millió forintot,
• az ingatlant elbontották vagy bontását elrendelték,
• az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, és a haszonélvező jelenleg is ott lakik,
• korábban csak egyetlen olyan ingatlanod volt, amelyben a tulajdoni hányadod nem haladta meg az 50 százalékot.

Miért fontos ez?

A támogatás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy első lakásszerzőnek minősülsz-e. Például:

• Többlakásos épületben lévő lakás vásárlásánál első lakásszerzőként maximum 100 millió forintos vételárig kérheted a CSOK Pluszt. Ha nem vagy első lakásszerző, akkor akár 150 millióig is elmehetsz.
• Ha már volt egy 100 millió forint értékű lakásod, és most csak egy 80 milliós új lakást vennél, akkor nem veheted igénybe a támogatást, ha nem számítasz első lakásszerzőnek – mert az új ingatlannak drágábbnak kell lennie a régieknél. Viszont ha a korábbi lakás haszonélvezettel terhelt, és a haszonélvező ott is lakik, akkor mégis jogosult lehetsz.

Különösen érdekes példa: az 50-50%-os tulajdon

Az egyik legfurcsább helyzet, ha egy házaspár 50-50%-os arányban tulajdonol egy lakást, amelynek értéke mondjuk 100 millió forint. Ha nincs haszonélvezet rajta, és nem is bontásra ítélték, az ember azt gondolná, hogy ez kizárja őket az első lakásszerzők köréből.

Igen ám, de az új szabály szerint mindkét fél tulajdoni hányada 50% alatti kellene legyen ahhoz, hogy már ne számítsanak első lakásszerzőnek. Ezért előfordulhat, hogy egy bank első lakásszerzőként kezeli őket – és emiatt nem engedi a drágább lakás megvételét, mert az meghaladná az első lakásszerzőkre vonatkozó 100 milliós limitet.

Még furcsább, hogy ha ugyanezen lakásban a tulajdoni arány 49–51% lenne, már nem minősülnének első lakásszerzőnek – és jogosultak lennének a magasabb vételárhoz is támogatással.

Ez a helyzet jól mutatja, mennyire összetett és helyenként ellentmondásos a jelenlegi szabályozás. A Bankmonitor szakértői is felhívják a figyelmet arra, hogy erősen kérdéses: valóban ez volt-e a jogalkotói szándék. Könnyen elképzelhető, hogy a vonatkozó jogszabályok vagy azok értelmezési útmutatói a közeljövőben még változni fognak.

A CSOK Plusz és az Otthon Start szabályainak módosítása új lehetőségeket nyitott meg, de egyúttal bonyolultabbá is tette az eligazodást a lakástámogatások világában. Nem mindegy, hogy egy adott ingatlan vagy korábbi tulajdoni viszony alapján első lakásszerzőnek számítasz-e – ez ugyanis közvetlen hatással van a támogatás mértékére és a megvásárolható ingatlan értékhatárára. Mielőtt döntést hoznál, érdemes alaposan utánajárni a részletszabályoknak.

Nem vagy biztos benne, hogy a ti élethelyzetetek alapján jogosultak vagytok-e a CSOK Pluszra? Jelentkezz konzultációra, és segítünk eligazodni a szabályok között, hogy ne maradjatok le a lehetőségekről!