Adó- és járulékterhek csoportos biztosítás után – munkáltatói és munkavállalói oldalról

Egyre több cég választja a csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítást munkavállalói számára. De hogyan alakul ilyenkor az adózás? Kinek kell adót és járulékot fizetnie: a munkáltatónak vagy a dolgozónak? A szabályok attól függnek, hogyan kötik meg a biztosítást és ki a kedvezményezett.

Amikor egy vállalat csoportos biztosítást köt a dolgozóira, a legfontosabb kérdés, hogy a biztosítás díja milyen módon kapcsolódik az egyes munkavállalókhoz.

• Ha a biztosítási díj nem bontható le egyénenként, tehát a munkavállalóra jutó összeg nem állapítható meg, akkor a teljes díj az Szja törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ebben az esetben a munkáltató viseli az adóterheket.
• Ha a biztosítást névre szólóan kötötték meg, és a munkavállalók adatai a szerződésben szerepelnek, akkor a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, vagyis munkabérként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a szokásos bérszámfejtési szabályok szerint fizeti a közterheket.

A számviteli szabályok is meghatározzák, hogyan kell könyvelni a kifizetett biztosítási díjat:

• Ha a kedvezményezett a munkavállaló, akkor a biztosítás díja és az ehhez kapcsolódó adók, járulékok személyi jellegű ráfordításként jelennek meg a cég könyveiben.
• Ha a kedvezményezett maga a munkáltató, a biztosítás díja nem minősül végleges költségnek, mivel a vállalat számára ez nem jelent tényleges vagyonvesztést. Ilyenkor a könyvekben egyéb követelésként kell nyilvántartani.

A munkavállaló oldaláról nézve fontos tudni: ha ő a kedvezményezett, akkor a biztosító által nyújtott szolgáltatás adómentes. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges kárkifizetés után a dolgozót sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

Összességében a csoportos biztosítás adózása attól függ, hogy egyénre szabható-e a díj, illetve ki a szerződésben megnevezett kedvezményezett. Munkáltatói oldalon akár bérként, akár egyes meghatározott juttatásként kell számfejteni a költséget, míg a munkavállaló számára akkor lehet kedvező a helyzet, ha ő a biztosítás kedvezményezettje – hiszen ilyenkor a biztosítói szolgáltatás adómentes marad.