Táppénz és nyugdíj katásként: van kiút az alacsony ellátásból?

A katás vállalkozók ellátási alapja hosszú évek óta változatlan, ami nemcsak a táppénz összegét csökkenti, hanem a majdani nyugdíj mértékét is jelentősen rontja. Van azonban néhány jogszerű megoldás, amellyel a helyzet javítható.

A katatörvény értelmében a kisadózók biztosítottnak számítanak, és jogosultak minden társadalombiztosítási ellátásra. Azonban ezek alapja kizárólag havi 108 ezer forint – ez az összeg évek óta nem változott, és ma már alig éri el a minimálbér harmadát.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, például a táppénz nagyon alacsony összegű lesz,
• hosszú távon pedig a nyugdíj is jóval kevesebb lehet, mint más biztosítottaknál.

A gondot az is súlyosbítja, hogy a nyugdíjszámításnál figyelembe vett havi átlagkeresetet szintén ez a 108 ezer forint torzítja lefelé. Ráadásul a jogszabály alapján arányos szolgálati idő számítás történik: 2025-ben egy katás vállalkozó alapesetben mindössze 136 napnyi szolgálati időt szerezhet, miközben egy teljes év 365 napból áll.

Fontos tudni: a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt (például a „nők 40”-hez) ez a számítás nem érinti, ott minden biztosításban töltött nap teljes értékűnek számít.

Mivel a katások nem fizethetnek önként magasabb járulékot, csak egyetlen megoldás marad: további biztosítási jogviszonyt kell létesíteni. Ez a plusz jogviszony két módon segít: növeli a nyugdíjszámításhoz figyelembe vett jövedelmet, és teljes szolgálati időt biztosíthat.

A lehetőségek közül érdemes kiemelni:

• Részmunkaidős munkaviszony: heti 36 órát meg nem haladó állás létesítése mellett a katás jogállás is megtartható. Az itt szerzett jövedelem hozzáadódik a katás alaphoz, és így magasabb ellátási alap képződik.
• Társas vagy további egyéni vállalkozói jogviszony: nem választható, mert kizárja a kata alkalmazását.
• Nevelőszülői jogviszony: szintén nem összeegyeztethető a katázással.
• Őstermelői tevékenység: végezhető ugyan, de nem jár újabb biztosítási kötelezettséggel, így nem jelent előrelépést.

A legéletszerűbb megoldás tehát a részmunkaidős foglalkoztatás. Például, ha egy katás vállalkozó 2025-ben heti 20 órában dolgozik egy cégnél havi 200 ezer forintos bérért, akkor az ellátási alapja már 308 ezer forintra nő (108 ezer + 200 ezer). Ez alapján teljes éves szolgálati időt szerez, és nyugdíjszámításkor is a magasabb összeg lesz irányadó.

Emellett szóba jöhetnek olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyok is – például megbízás, vállalkozási jellegű szerződés vagy választott tisztségviselői feladat –, amelyek járulékfizetési kötelezettséggel járnak.

A katás vállalkozói lét előnyei mellett komoly hátrányt jelent az alacsony ellátási alap, ami hosszú távon jelentősen csökkenti a nyugdíjat és a táppénzt. A helyzeten egy további, részmunkaidős munkaviszony vagy más járulékfizetéssel járó jogviszony létesítésével lehet javítani. Ez a megoldás nemcsak magasabb jövedelmi alapot ad, hanem a szolgálati időt is teljes értékűvé teheti – így a kisadózó hosszú távon is biztosabb helyzetbe kerülhet.