Korhatár előtti ellátásból nyugdíj: mikor kérhetsz újraszámolást?
A nyugdíjasok körében gyakori kérdés, hogy mi történik, ha munkába állnak a nyugdíjazás után. Hogyan érinti ez a szolgálati időt és a nyugdíj összegét? Most tisztázzuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy mikor és hogyan lehet új szolgálati időt szerezni. Mire számíthat, aki már nyugdíjas? Amikor valaki már megkapta az öregségi nyugdíját, és a határozat jogerőre emelkedett, …
Proactive Business Zrt.

A nyugdíjasok körében gyakori kérdés, hogy mi történik, ha munkába állnak a nyugdíjazás után. Hogyan érinti ez a szolgálati időt és a nyugdíj összegét? Most tisztázzuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy mikor és hogyan lehet új szolgálati időt szerezni.
Mire számíthat, aki már nyugdíjas?
Amikor valaki már megkapta az öregségi nyugdíját, és a határozat jogerőre emelkedett, hivatalosan nyugdíjasnak számít. Ekkor már nem lehet lemondani a nyugellátásról, hiszen a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló törvény szerint, ha a nyugdíj megállapítása jogerőre emelkedett, az véglegessé válik. A nyugdíj folyósítása még akkor is biztosított, ha valaki kérésére szüneteltetik azt – vagy ha bizonyos közszolgálati jogviszony esetén hivatalból történik a szüneteltetés. A legfontosabb, hogy a nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyugdíjas státuszon. Így, ha nyugdíjasként munkába áll valaki, akkor a biztosítási kötelezettség nem vonatkozik rá, tehát új szolgálati időt sem szerezhet, és nyugdíja sem emelkedik.
Tegyük fel, hogy egy nő 58 évesen, 40 évnyi munkával a háta mögött nyugdíjba vonul. Néhány év elteltével viszont úgy dönt, hogy ismét munkába áll, és egy jól fizető állást talál. Az a terve, hogy a munka révén új szolgálati időt gyűjt, így talán a nyugdíja is növekedhet. A jogszabályok ezt nem teszik lehetővé: bármennyit is dolgozik, nem szerezhet új szolgálati időt, így a nyugdíja sem változik.
Mi a helyzet azokkal, akik még nem nyugdíjasok?
Más a helyzet azoknál, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt, de már valamilyen ellátásban részesülnek, például korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban. Ők még nem minősülnek nyugdíjasnak, így, ha munkába állnak, a járulékfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy új szolgálati időt szerezhetnek, ami növelheti a jövőbeli nyugdíjukat.
A törvények alapján, ha egy ilyen személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor a korábbi ellátás automatikusan öregségi nyugdíjként folyósítható tovább. Azonban, ha a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság ideje alatt legalább 365 napnyi új szolgálati időt szerzett, akkor kérelmezheti az öregségi nyugdíja újraszámítását. Ha az új számítás magasabb összeget eredményez, a különbözetet visszamenőleg legfeljebb hat hónapra kifizetik.
Bár úgy tűnhet, hogy a munkavégzés és a járulékfizetés révén könnyen növelhetjük a nyugdíjunkat, a gyakorlatban ez nem mindig hoz jelentős emelkedést. A kereseti korlát miatt sok esetben a jövedelem nem éri el azt a szintet, ami érdemben növelhetné a nyugdíjat. Emellett a szüneteltetés alatt kapott jövedelemkiegészítés nem számít bele a nyugdíjalapba, tehát nem növeli annak összegét.
Összefoglalva
Ha valaki már nyugdíjas, nem tud új szolgálati időt szerezni, és a nyugdíját nem tudja munkavégzéssel emelni. Azok viszont, akik még nem nyugdíjasok, hanem korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, szerezhetnek új jogosultságot, és jövőbeli nyugdíjuk növekedhet. A különbség tehát abban rejlik, hogy az adott személy jogi értelemben nyugdíjas-e vagy sem.
Ha Ön is szeretné kiszámolni a jogosultsági idejét, érdemes szakértői tanácsot kérnie, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatához fordulnia.