Átalányadózók figyelem! Ezekre a bevételi értékhatárokra kell figyelni 2025-ben
Az átalányadózás sok egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő számára vonzó adózási forma, mivel egyszerűbb adminisztrációt és átlátható szabályokat kínál. Azonban a választott tevékenységtől és a várható bevételektől függően jelentős eltérések lehetnek az alkalmazható költséghányadok és bevételi értékhatárok között. Az alábbiakban bemutatjuk, mire kell figyelni 2025-ben az átalányadózással kapcsolatban.
Czégai Fanni
Mi az átalányadózás és mikor éri meg választani?
Az átalányadózás egy olyan egyszerűsített adózási forma, amelynél a bevételek után költséghányad alapján számított jövedelem képezi az adózás alapját. Ez különösen előnyös lehet azok számára, akik viszonylag alacsony költséghányaddal működnek, és szeretnék minimalizálni adminisztrációs terheiket.
- Egyszerűsített adminisztráció: Nem szükséges minden költséget külön nyilvántartani.
- Átláthatóság: A költséghányad és a bevételi értékhatárok egyértelműek.
Bevételi értékhatárok és költséghányadok 2025-ben
- január 1-jétől a minimálbér összege 290 800 forint, az éves minimálbér pedig 3 489 600 forint. Az értékhatárok ennek függvényében alakulnak.
Egyéni vállalkozók esetében:
Az alkalmazható költséghányad a tevékenységtől függően háromféle lehet: 40%, 80%, vagy 90%.
- 40% és 80% költséghányad: Az éves minimálbér tízszereséig, azaz 34 896 000 forintig szerezhető bevétel átalányadózással.
- 90% költséghányad (pl. kiskereskedők): Az éves minimálbér ötvenszereséig, azaz 174 480 000 forintig lehet bevételt elérni.
Fontos: Ha egy vállalkozónak többféle tevékenységből származik bevétele (például informatikus és kiskereskedő is), akkor az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni a teljes bevételre.
Mezőgazdasági őstermelők:
Az őstermelők számára az elismert költséghányad 90%, az átalányadózással elérhető maximális bevétel pedig az éves minimálbér tízszerese: 34 896 000 forint.
- Adómentes jövedelem: Az éves minimálbér feléig, azaz 1 744 800 forintig adómentes az őstermelő jövedelme. Ez az átalányadózók számára az éves minimálbér ötszöröséig, azaz 8 724 000 forintig bevételt jelent.
- Családi gazdaságok: Az értékhatár az éves minimálbér negyvenszerese, azaz 139 584 000 forint lehet.
Hogyan befolyásolják a költséghányadok a bevételi értékhatárt?
A választott tevékenységtől függően eltérő költséghányadok alkalmazhatók, ami közvetlenül meghatározza az adóalap nagyságát és a bevételi értékhatárt. Az új szabályok szerint például:
- 40% költséghányad (pl. informatikai szolgáltatások): Éves bevételi értékhatár: 34 896 000 forint.
- 90% költséghányad (pl. kiskereskedelem): Éves bevételi értékhatár: 174 480 000 forint.
Mire érdemes figyelni az átalányadózás választásakor?
- Pontos tevékenységi besorolás: Az alkalmazható költséghányad nagyban függ a tevékenységtől, ezért fontos helyesen meghatározni azt.
- Bevételi értékhatárok betartása: Ha a bevétel túllépi az értékhatárt, akkor az átalányadózás már nem alkalmazható.
- Adminisztratív megfelelés: Ellenőrizzük, hogy az adóbevallás és a kapcsolódó nyilvántartások megfelelnek az aktuális szabályoknak.
Összegzés
2025-ben az átalányadózás továbbra is kedvező adózási lehetőség, de a bevételi értékhatárok és a költséghányadok pontos ismerete kulcsfontosságú. Az egyéni vállalkozóknak és őstermelőknek érdemes időben átnézniük tevékenységüket és várható bevételeiket, hogy biztosan megfeleljenek az új szabályoknak. Szükség esetén kérjünk szakértői segítséget, hogy a legjobb döntést hozhassuk meg.
