Kik dolgozhatnak a családi gazdaságban?

Az őstermelők családi gazdaságára és a tagokra vonatkozó olyan kérdésekben, melyekre a jelen törvény nem rendelkezik, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) a polgári jogi társasági szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

Egy mezőgazdasági őstermelő csak egyetlen őstermelő családi gazdaság tagja lehet egyszerre.

A változások között kiemelkedik a hozzátartozói láncolat fogalmának pontosítása.

A Csgtv. 2023. július 1-jétől életbe lépő 2. §-ának b) pontja az alábbiakat rögzíti:

 hozzátartozói láncolat:

ba) olyan természetes személyek közötti közeli hozzátartozói kapcsolat, mely megegyezik a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának meghatározásával,

bb) a fenti alpontban említett személyek hozzátartozói, valamint

bc) a bb) alpont szerinti személyek egyenesági rokonai által alkotott csoport.

Az ennek hátterében álló indoklás, hogy a korábbi rendelkezés szerint a hozzátartozói láncolat megszakadt bizonyos esetekben, például a házastárs halálakor.

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait a FELIR rendszerben kell rögzíteni, ami a 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában, 2–9., 11. és 13. pontjában meghatározott információkat tekintve közhitelesnek minősül.

A Csgtv. megújult szövege a 13. §-ban szereplő adatokat más sorrendben említi. Az őstermelői nyilvántartás tartalma az őstermelő elhalálozásának dátumával is kibővült.

„13. § (1) Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza

1. a mezőgazdasági őstermelő

a) családi és utónevét, valamint születési családi és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) elhalálozásának dátumát,

d) adóazonosító jelét,

e) anyjának születési családi és utónevét,

f) lakcímét,

g) értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

h) FELIR azonosítóját, tevékenységeinek azonosítóját;

2. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően, valamint az őstermelői igazolvány érvényesítésének dátumát;

3. az őstermelői tevékenység helyszínét;

4. a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák és -fajok nevét;

5. a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok nevét;

6. a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi és állati eredetű termékek nevét;

7. a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét;

8. a mezőgazdasági őstermelő által folytatott tevékenységek körét, azok tevékenység-azonosítóját és a tevékenységek kezdetének és befejezésének dátumát;

9. a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységét végzi-e őstermelő családi gazdaság tagjaként, és esetleg az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát;

10. az őstermelők családi gazdaságának tagjainak és FELIR azonosítójuknak adatait, valamint a nyilvántartásba vételük és nyilvántartásból való törlésük dátumát a 19. §-nak megfelelően;

11. hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelő családi gazdaságát képviseli-e;

12. az őstermelők családi gazdaságának tagjainak hozzátartozói minőségét és hozzájuk való viszonyát;

13. az őstermelők családi gazdaságának központját;

14. az őstermelők családi gazdaságának működését meghatározó szerződés másolatát;

15. a mezőgazdasági őstermelői tevékenységtől eltiltás tényét, időpontját;

16. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység felfüggesztésének okát, kezdő és záró időpontját.

(2) Az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelői tevékenység átláthatósága érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján nyilvánosan hozzáférhetők az (1) bekezdés 1. pontjának a) és h) alpontja, valamint a 2., 4–11., 13., 15. és 16. pontjában meghatározott adatok.

(3) Ha az őstermelő

a) a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból történő törlés után az öregségi nyugdíjra jogosultságát szerzi meg, akkor a jogosultság elérését követő 5 év végéig tárolja a mezőgazdasági igazgatási szerv,

b) a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból történő törlése előtt öregségi nyugdíjra jogosultságot szerez vagy elhalálozik, akkor a törlést követő 5 év végéig tárolja a mezőgazdasági igazgatási szerv.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokat az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a társadalombiztosítási és családtámogatási szervnek, a kormányhivatalnak, a vásár, piac fenntartójának és üzemeltetőjének (amennyiben jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat végeznek), valamint ellátja az őstermelői tevékenység igazolásával kapcsolatos feladatokat.