Változott a szocho a külföldiek egyes meghatározott és béren kívüli juttatásai után
A nyári adótörvény-módosítási csomag, azaz a 2023. évi LIX. törvény, amely a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szól, észrevehetően változtatja meg a külföldiek szociális hozzájárulás adóját. A módosítás érinti azokat a kifizetőket és munkáltatókat, akik külföldi részére különböző meghatározott juttatásokat, valamint béren kívüli juttatásokat nyújtanak.
Czégai Fanni
A külföldi dolgozók is jogosultak béren kívüli juttatásokra, mint például a SZÉP-kártya-juttatás, függetlenül attól, hogy milyen típusú munkaviszonyban állnak (vendégmunkás, kölcsönzött munkavállaló stb.). Az említett juttatások között szerepel az üzleti utazáson felmerült étkezés költsége, a csekély értékű ajándék, a szórakoztató rendezvény piaci értéke, valamint a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó ajándék.
A jelenleg hatályos szociális hozzájárulás adótörvény (szochotörvény) kedvezőbb szabályokat tartalmaz a külföldiek részére nyújtott béren kívüli juttatásokra és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozóan. Azonban ez a kedvezőbb bánásmód nem vonatkozik minden külföldi munkavállalóra.
A szochotörvény 5. paragrafusának (6) bekezdése értelmében a külföldiek által megszerzett jövedelmet, azaz az személyi jövedelemadó alapját (szja-törvény szerinti adóalapot) nem terheli szociális hozzájárulás adó (szochó) fizetési kötelezettség, amennyiben a jövedelem az alábbiak közé tartozik:
– olyan tőkejövedelem, amelyet a szochotörvényben nevesítenek,
– egyéb összevonás alá eső jövedelem,
– béren kívüli juttatás,
– béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás,
– kamatkedvezményből származó jövedelem.
Azonban a módosítás eredményeként ezekre a jövedelemkategóriákra vonatkozó szochomentesség csak a kamatkedvezményből származó jövedelemre érvényes. Tehát a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után a munkáltatónak a jövőben már szociális hozzájárulás adót kell fizetnie. Érdemes megjegyezni, hogy a szochotörvény tervezete eredetileg csak a vendégmunkások adókötelezettségét érintette volna, de a szabályozás az elfogadás előtt módosult, így általánossá vált a szochó fizetési kötelezettség a külföldiek részére nyújtott béren kívüli juttatásokra.
Az említett módosítás alkalmazásához fontos tisztázni, ki minősül a Tbj. szerint külföldinek. A Tbj.-külföldi fogalmába azok a természetes személyek tartoznak, akik nem minősülnek belföldinek. Belföldinek pedig az a természetes személy tekinthető, aki Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett jogállású, valamint menekültként vagy oltalmazottként elismert, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, illetve hontalan.
Ez idáig a fent nevesített jövedelmek után nem kellett a kifizetőnek 13 százalékos szochót fizetnie az EGT-országból Magyarországra érkező és itt dolgozó magánszemélyeknek, függetlenül attól, hogy kiküldetésben vagy magyar jogviszonyban látják el tevékenységüket. Az említett kedvezménynek köszönhetően például egy amerikai, indiai, japán, kínai, koreai, fülöp-szigeteki munkavállaló részesülhetett SZÉP-kártya-juttatásban vagy bármilyen egyes meghatározott juttatásban anélkül, hogy a kifizetőnek szochót kellett volna fizetnie.
Azonban a nyári adótörvény-módosítási csomag a szochotörvény 5. paragrafusának (6) bekezdését oly módon módosította, hogy a szochómentesség csak a kamatkedvezményből származó jövedelemre érvényes. Ennek következtében a SZÉP-kártya és az egyes meghatározott juttatások után a munkáltatónak a jövőben már szociális hozzájárulás adót kell fizetnie. Az említett módosítás 2023. augusztus 14-től lép hatályba, így ettől a dátumtól kezdve kell megfizetni a 13 százalékos szochót a külföldiek részére nyújtott béren kívüli juttatásokra.
