Válás és CSOK: mikor kell visszafizetni, és mikor nem?

Válás után nem mindig kell visszafizetni a CSOK-ot – de csak akkor úszható meg a fizetés, ha teljesülnek bizonyos feltételek. Egy friss bírósági döntés tisztázta, mikor jár mentesítés, és mikor nem.

A 17/2016. kormányrendelet alapján igénybe vett Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) kapcsán külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha a házasság felbomlik. Egy friss kúriai döntés (Kfv.VI.37.320/2025/8.) – amelyet az Adózóna is ismertetett – pontosan egy ilyen ügyet vizsgált. A házaspár 2019-ben közösen vásárolt ingatlant, és CSOK-ot is igénybe vettek. A kapcsolat 2022 szeptemberében megszakadt. 2023 februárjában pedig házastársi vagyonmegosztási szerződést is kötöttek.

A felek megállapodtak abban, hogy az egyikük teljes egészében megszerzi a közös lakás tulajdonjogát, és ő vállalja a CSOK-hoz kapcsolódó teljes felelősséget. A másik fél kérte, hogy mentsék fel a támogatás visszafizetése alól. A hatóság ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítették időben a 30 napos bejelentési kötelezettséget, amelyet a CSOK-rendelet 44. § (4) bekezdése ír elő.

Csakhogy a 37. § külön rendelkezik a házasság felbontásával járó helyzetekről. Ha az ingatlant az állami elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt adják át egymásnak, és az egyik fél tulajdonába kerül a lakás, miközben a gyerek(ek) is nála maradnak, a másik fél mentesülhet a visszafizetés alól. Ilyen esetekben nem a 44. § szerinti szabályokat kell alkalmazni.

A 44. § ugyanis azokra az esetekre vonatkozik, amikor nem válás miatt változik meg a tulajdonviszony (például eladás vagy ajándékozás miatt), és ilyenkor valóban szigorú bejelentési kötelezettség van, késedelem esetén pedig visszafizetés és kamat is terhelheti a támogatott felet.

Ezzel szemben a 44. § szabályai az „alapesetre” vonatkoznak — amikor nem házasság felbontása miatt változnak a tulajdonviszonyok (például átadás, eladás más okból) — és ebben az esetben 30 napos bejelentési kötelezettséget ír elő, késedelmi kamattal növelt visszafizetést, ha a bejelentési kötelezettséget elmulasztják.

A Kúria álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján az alperesnek két külön kérelmet kellett volna vizsgálnia — egyrészt a mentesítési kérelmet a 37. § szerint, másrészt a tulajdoni viszonyváltozáshoz való hozzájárulást a 44. § szerint — és nem térhet át önkényesen az alapesetre vonatkozó szabályokra, ha a házasság felbontása áll a háttérben.

Az ítélet megerősítette: ha a tulajdonviszonyok a házasság megszűnése miatt változnak meg, és teljesülnek a 37. § szerinti feltételek (az egyik fél lesz a tulajdonos, és nála maradnak a gyermekek), akkor nem alkalmazhatók automatikusan a 44. § szerinti visszafizetési szabályok.