Osztalékfizetés tulajdoni aránytól eltérően: lehetséges-e jogszerűen?
Eltérhet-e egy kft. az osztalékfizetés során a tagok tulajdoni hányadától, ha azt előzetesen társasági szerződésben rögzítik? Milyen jogi és adózási feltételei vannak az aránytalan osztalékelosztásnak, és befolyásolja-e ezt a fejlesztési tartalék képzése? Az osztalékfizetés rendje a gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése. Főszabály szerint a tagokat osztalék a társaság felosztható saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában …
Proactive Business Zrt.
Eltérhet-e egy kft. az osztalékfizetés során a tagok tulajdoni hányadától, ha azt előzetesen társasági szerződésben rögzítik? Milyen jogi és adózási feltételei vannak az aránytalan osztalékelosztásnak, és befolyásolja-e ezt a fejlesztési tartalék képzése?
Az osztalékfizetés rendje a gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése. Főszabály szerint a tagokat osztalék a társaság felosztható saját tőkéjéből, a törzsbetétek arányában illeti meg. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a társaság tagjai ettől eltérő osztalékjogosultságban állapodjanak meg – megfelelő előkészítés és dokumentálás mellett.
Eltérhet az osztalék a tulajdoni arányoktól?
A Polgári Törvénykönyv előírásai szerint a társasági szerződés – bizonyos korlátok figyelembevételével – tartalmazhat olyan rendelkezést, amely alapján a tagokat a tulajdoni hányaduktól eltérő mértékű osztalék illeti meg. Az eltérés azonban nem lehet jogszabályba ütköző, és nem sértheti a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy kisebbségi tagjainak jogait.
A vonatkozó végrehajtási rendeletek is megerősítik, hogy a társasági szerződésben ilyen eltérés rögzíthető, így az osztalék kifizetése ettől függetlenül is jogszerű lehet, ha az a dokumentumban egyértelműen szerepel, és a taggyűlés e szerint dönt.
Fejlesztési tartalék hatása az osztalékfizetésre
Amennyiben a társaság az adózott eredmény egy részét fejlesztési tartalék céljára kívánja lekötni, az nem akadályozza az osztalékfizetést, feltéve, hogy a lekötésre kerülő összeg számviteli szempontból megfelelően szerepel a beszámolóban. Az osztalék kifizetésének lehetőségét ilyenkor a fennmaradó, felosztható saját tőke alapján kell vizsgálni.
Mire kell figyelni a döntés során?
A társaság döntése akkor minősül jogszerűnek, ha:
- az eltérő osztalékarány a társasági szerződésben szerepel,
- a dokumentum módosítása hatályos az osztalékról szóló döntés előtt,
- és a számviteli és adózási szabályok alapján nincs jogellenes eltérés vagy visszaélés.
Adózási kockázatok
Jogszabályi megfelelés esetén az eltérő osztalékelosztás nem jár adózási kockázattal. Fontos azonban, hogy az esetleges kedvezőbb elbánás ne valósítson meg hátrányos megkülönböztetést, és ne veszélyeztesse a társaság törvényes működését vagy harmadik felek érdekeit.
Nem vagy biztos benne, hogyan alakítsd ki az osztalékfizetés szabályait? Jelentkezz konzultációra, és nézzük át együtt a lehetőségeidet.